Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló, azaz kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni, vagy mentesül ez alól a közteher alól?
Részlet a válaszából: […] Az átmeneti bányászjáradék az 1993. évi XLVIII. tv. alapján megállapításra kerülő ellátás. Nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az új Tbj-tv. hatálybalépésével (2020. július 1-je) a Tny-tv. számos rendelkezése módosul, többek között hatályát vesztik a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre vonatkozó előírások (22/A. §), illetve a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] Munkavállalás esetén a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósítását hivatalból korlátozhatja, pontosabban szünetelteti, de véglegesen nem szünteti meg. A nyugellátás folyósításának szüneteltetése két esetben fordulhat elő. Az egyik, amikor a nyugdíj melletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...melyet a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló esetében is megfelelően alkalmazni kell. E szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett jövedelmet – így a jogviszonyra tekintettel kifizetett jutalmat is [Szja-tv. 25. § (1) bek.] – a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat, továbbá a tanulószerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Külföldi jövedelem figyelembevétele a jövedelemkorlát meghatározása során

Kérdés: Figyelembe kell venni az éves kereseti korlát meghatározása során az Ausztriában egy idős házaspár ápolásáért kapott díjazást egy kedvezményes nyugdíjban részesülő 60 éves nő esetében? A munkavégzést Ausztriában a szabályoknak megfelelően bejelentették.
Részlet a válaszából: […] ...után Magyarországon nem kell nyugdíjjárulékot leróni (mert az érintett hölgy az osztrák társadalombiztosítási jog hatálya alatt áll munkavállalóként), akkor figyelmen kívül hagyható a kereseti korlát összegének a meghatározásánál.Azonban van egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelem után az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatót a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem után a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Korhatár előtti nyugdíjas személy éves keretösszege

Kérdés: Beleszámít-e az éves keretösszegbe, ha egy korhatár előtti öregségi nyugdíjas személyesen közreműködő tag a minimálbér után megfizeti a járulékokat, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? Visszakapja-e 2013. januárban a korhatár előtti ellátást a nyugdíjas személy, ha már 2012. április végén átlépte az éves keretösszeget, és elveszítette az ellátását, vagy majd csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kérheti a nyugellátást? Hogyan változik abban az esetben, ha az éves keretösszeget csak decemberben éri el?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói járulékalapját még abban azesetben is, ha tényleges kivétben nem részesül.Az említett jogszabályi hely szerint az érintettmunkavállaló ellátását a keretösszeg elérését követő hónap első napjától azadott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőt terheli aszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, és utánuk járulékot fizetni nemkell), de kizárólag a munkáltató és a munkavállaló, illetőleg a társasvállalkozás és személyesen közreműködő tagja viszonylatában (a társaság és amegbízottja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2