Fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott

Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munka­idős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.
Részlet a válaszából: […] ...módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik, a (3) bekezdése értelmében a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetében a gyermek ötéves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Vezető beosztású munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: A munkavállaló részéről történő rendes felmondás esetén mennyi lesz a felmondási ideje annak a vezető beosztású dolgozónak, aki határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, és a munkáltatónál munkaviszonyban töltött ideje 23 év?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 89. § (1) bekezdése értelmében a határozatlan idejű munkaviszonytmind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettőlérvényesen eltérni nem lehet.Az Mt. 92. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmébena felmondási idő legalább 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni. Kilépő munkavállalók: Kilépő munkavállaló esetén a Mt. 97. §-ában foglaltaknakmegfelelően a munkaviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: Jár-e felmondási idő, és ha igen, mennyi annak a 2008. december 9-től előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló személynek, aki 12 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén középvezetőként?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.Az Mt. 87/A. § (1) bekezdése értelmében e törvényalkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha– a 62. életévét betöltötte, és az öregségi nyugdíjhozszükséges szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Ügyvezető jogállása

Kérdés: Vezető állásúnak, vagy vezető tisztségviselőnek minősül-e egy 1342-es FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállaló, aki ügyvezető is egyben, és köteles-e a munkaidejével és szabadságával kapcsolatosan akármilyen nyilvántartást vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi társaságiforma vezető tisztségviselőjére nézve lehetőséget ad -, az Mt. rendelkezéseitis alkalmazni kell. A vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseket azMt. X. fejezetének 188-192/B. §-ai tartalmazzák. E rendelkezések értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Létszámleépítés bejelentése GYES-ben részesülő munkavállaló esetében

Kérdés: Milyen dátummal szűnhet meg a dolgozó munkaviszonya, mikor és hogyan közölhető a megszüntetés abban az esetben, ha a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya 1992-ben kezdődött, 1999. szeptember 1-jén került az intézményhez, két gyermeket szült, 2002. április 18-án és 2006. március 20-án, a két szülés között szabadságon, majd táppénzen volt, és jelenleg GYES-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. az Mt. szabályaitól eltérő szabályokat tartalmaz aközalkalmazottakra vonatkozóan. Ha valamely kérdésben a Kjt. nem rendelkezikeltérő szabályokban, akkor az Mt. szabályai az irányadóak a közalkalmazottijogviszony tekintetében.A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
Részlet a válaszából: […] ...a közszférából történő kivonulásra. A különleges foglalkoztatásiállomány intézménye a fiatalabb, közszférát elhagyó munkavállalók számára kívánelegendő felkészülési időt biztosítani a versenyszférában valómunkavállaláshoz.A törvény szervi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmetkell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál azellátásra jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelmet,egyéni és társas vállalkozóknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.