Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 46. §-ának (1) bekezdése szerint táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ arányosításáról aTbj-tv. 24. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...között a határozott időre szóló munkaviszonyegybefüggő időtartama a harmincegy napot meghaladhatja). Alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló közöttlegfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belüllegfeljebb tizenöt naptári napig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint a heti kettőnél több pihenőnapotbiztosító munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít,kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. Ennek megfelelően adott esetben tehát apénteki munkanapra is jár a betegszabadság. A betegségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...jogintézményére vonatkozó előírásokat azMt. 137. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a munkavállalót a betegségemiatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosításiszabályok szerinti üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokat, pl. a rendszeres szociális járadékot már nem lehetidetartozónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kérdésbeli munkavállaló a rendszeresszociális járadék folyósítása alatt társadalombiztosítási értelemben nemminősül saját jogú nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Rokkantnyugdíjas özvegy özvegyi nyugdíjának feléledése

Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó – a személyi jövedelemadóval ésegészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj,valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett – keresetének,jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a rokkantsági nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...– az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a)pont szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyéni járulék visszafizetése

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha csak 2006 novemberében szerzett tudomást arról, hogy egyik dolgozója 2005. december 18-ától nyugdíjas lett, ezért addig teljes munkaidős dolgozóként számfejtette a munkabérét? Milyen közterheket kell visszafizetni, mikor és meddig?
Részlet a válaszából: […] ...terheli.Az érintettől levont járulékokat ennek megfelelően kellrendezni: az adóhatóságnak önellenőrzést kell benyújtani, a munkavállalószámára pedig vissza kell fizetni– a 2005. december 17. utáni munkavégzésére tekintettelfizetett juttatás 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.
1
2