Táppénz részben ledolgozott munkanapra

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a betegszabadságát a dolgozó már kimerítette, mert táppénzről csak ezt követően lehet szó.A dolgozó ebben az esetben nem egész napra, csak a le nem dolgozott munkaidőre jogosult táppénzre. Ez az ún. résztáppénzes nap.Az Eb-tv. 47. §-a szerint nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató és a munkavállaló között nem volt olyan megállapodás, mely alapján a dolgozó a sztrájk idejére is díjazásban részesült volna, akkor a munkavállaló biztosítása a sztrájk idején szünetel. Amennyiben a sztrájk jogszerű, annak időtartamát –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adó.Ez utóbbi esetében azonban a kifizető élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó adókedvezménnyel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszereséig nem kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Rendszeres pénzellátás

Kérdés: Rendszeres pénzellátásnak minősül annak a munkavállalónak a munkabére, aki komplex felülvizsgálaton "D" kategóriába került, és rokkantsági ellátást állapítottak meg számára? A munkavállaló szeretne ismét dolgozni, de az ellátást megállapító határozat szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a 2011. évi CXCI. tv. 10. §-ának (2) bekezdése, illetve a 13. §-ának (2) bekezdése értelmében a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítása megszűnik, ha az érintett más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató az után a megváltozott munkaképességű dolgozója után, akinek az egészségi állapota mindössze 40 százalékos, de a havi munkabére meghaladja a minimálbér másfélszeresét, így ellátásra nem jogosult? Figyelembe vehető ez a személy megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során? Arányosan csökkenni fog a szociálishozzáárulásiadó-kedvezmény összege is abban az esetben, ha az érintett dolgozó részmunkaidős lesz, és ezzel egyidejűleg a havibére is csökken?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből úgy tűnik, hogy a munkavállaló a minimálbér másfélszeresét meghaladó jövedelme miatt nem kérte a pénzbeli ellátás folyósítását. 2021-től sem a rokkantsági, sem pedig a rehabilitációs ellátás vonatkozásában nincs kereseti korlát, tehát ez nem akadálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (Mt. 53. §),– vétkes kötelezettségszegés esetére nem alkalmazható a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény (Mt. 56. §),– a távol lévő munkavállaló visszatérésekor a bérkorrekció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra való jogosultságát.Mindezen az sem változtat, ha esetleg a 61/2020. Korm. rendeletben foglaltak alapján a foglalkoztató, illetve a munkavállaló vagy a társas vállalkozó a kedvezményezett tevékenységi körére tekintettel mentesül a járulékfizetés alól, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...akik egyidejűleg több tagállamban végeznek keresőtevékenységet.A 883/2004/EK rendelet értelmében két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha a személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén mindenben alkalmazni kell az Mt. előírásait. Ez azt jelenti, hogy meg kell állapítani – többek között – a munkavállaló munkabérét is, amely mindenképpen megilleti a munkavállalót legalább a minimálbérnek megfelelő összegben, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Ügyvezető külföldi munkavállalása

Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenységet végző személy a következők hatálya alá tartozik:a) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
1
2
3
5