CSED alapja második gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
Részlet a válaszából: […] Megállapíthatjuk, hogy a kismamának jelenleg egy­idejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. A csecsemőgondozási díjra való jogosultságát, és az ellátások összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni és megállapítani.A 2012. február 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

GYÁP-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben egyidejűleg fennálló két munka­viszonyról van szó, az pedig nem vitás, hogy a munkavállaló mindkét munkahelyén biztosított. Táppénzre jogosult, mert a biztosítás tartama alatt vált kereső­képtelenné, tehát pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Munkavállalás GYED folyósítása alatt

Kérdés: Folyósíthatja tovább a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYED-et annak a munkavállalónak a részére, akinek 2013. január 1-jén született a gyermeke, GYED-ben részesül, de lemondja a fizetés nélküli szabadságát, és 2014. augusztus 1-jén munkába áll, vagy ez csak akkor lenne jogszerű, ha a gyermek 2014-ben született volna?
Részlet a válaszából: […] Új szabályozás 2014. január 1-jétől, hogy a szülő a gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban dolgozhat. Ez a rendelkezés vonatkozik a 2014. január 1-jét megelőzően született gyermekek szüleire is. A munkavégzés történhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Ellátások második gyermek után

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja az alábbi esetben? Az anyuka első gyermeke után 2014. január 19-től GYES-ben részesül, amely mellett visszamegy a munkahelyére dolgozni, illetve 2014. január 20-tól január 30-ig 9 nap fizetett szabadságot vesz igénybe. Ezután az orvos keresőképtelen állományba fogja venni, mert 2014 márciusában fog megszületni a második gyermeke. Valóban új jogviszonyként kell bejelenteni a visszatérés után a munkavállaló munkaviszonyát? A táppénzre már az új jogviszony, azaz a szabadság idejére kifizetett bér alapján lesz jogosult? Mit jelent az ő esetében a GYED extra? A szülést követően jár még az első gyermek után a GYES?
Részlet a válaszából: […] Nézzük meg, hogy mi is az a GYED extra. 2014. január 1-jén léptek életbe a GYED-re vonatkozó új rendelkezések, melyeknek négy fő eleme van:1. a gyermeket nevelő szülő a gyermek egyéves kora után a GYED folyósítása mellett korlátlan időtartamban visszamehet dolgozni;2. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Pakisztáni állampolgár szülési ellátásai

Kérdés: Kaphat-e Magyarországon táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, illetve gyermekgondozási segélyt egy pakisztáni állampolgár, aki magyar férjjel és magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és jelenleg egy belföldi kft. munkavállalója? Munkaviszonyai: 2007. november 1-jétől 2008. augusztus 19-ig, heti 40 órás munkaidő, 2009. február 1-jétől jelenleg is heti 40 órás munkaidő. A munkavállaló várhatóan 2009 decemberében fog szülni.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a pakisztáni állampolgár a munkaviszonylétesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik. A Magyarországon létesítettmunkaviszonya alapján biztosított. Mint biztosított, keresőképtelensége esetén táppénzrejogosult. Tekintettel arra, hogy folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegétmindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.Ha a munkavállaló egyidejűleg több biztosítással járójogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Megbízás alapján munkát végző személy ellátásai

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.
Részlet a válaszából: […] ...nem zárja ki, hiszen a megbízásos jogviszonyban álló munkavállaló – amennyiben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiterjed rá a biztosítás, azaz az e tevékenységéből származó járulék alapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...ellátására jogosultságot szerezhet.Hogy ezen ellátások közül ténylegesen melyek és milyen mértékben illetik meg a biztosított munkavállalót, az – a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt jogi feltételek (pl. keresőképtelenség) fennállása mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.