1. cikk / 85 Kft. tagjainak biztosítása
2. cikk / 85 Munkaerőpiacra lépő
Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.
3. cikk / 85 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
4. cikk / 85 Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra
Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
5. cikk / 85 Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg
Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?