Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmekre kell alkalmazni.Jelen esetben a foglalkoztatónál egyetlen e körbe tartozó (megbízási) jogviszonya van a munkavállalónak.Az ebből származó, 10 százalékos költséghányad figyelembevételével számított havi járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben a minimálbér harminc százaléka után akkor is meg kell fizetni, ha a munkabér ennél kevesebb. Ez akkor fordul elő, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.Némileg bonyolódik a helyzet, ha a tag a személyes közreműködés mellett az ügyvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei

Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, a kft. ügyvezetője ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, ami alapján társas vállalkozónak minősül. Jövedelemben tehát nem részesül, és mivel a GYED tartama alatt mentesül a minimálisadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok minősülnek. A munkavállaló tényleges munkabére és a minimális járulékalap különbözete nem tartozik ebbe a körbe, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatása. Ebben az esetben a munkaviszony feltételeire mindenben alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, ugyanúgy, mint egy olyan munkavállaló esetében, aki nem kötődik a céghez. Ez azt is jelenti, hogy a munkaviszony visszamenőlegesen nem jöhet létre, ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi munkaidő legalább 25 százalékát el kell érnie, de nem haladhatja meg annak 85 százalékát. Arra az esetre, ha a munkaadó és munkavállaló "megfeledkeznének" a munkaszerződés módosításáról, a 105/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (6a) bekezdése rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...a főigazgatót és a GGGI által alkalmazott valamennyi személyt jelöli. E szabályozás alapján egyértelmű lenne, hogy a szervezet munkavállalói részére kifizetett bérek, juttatások és járandóságok minden közteher alól mentesülnek, a helyzet azonban mégsem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Őstermelő munkaviszonya

Kérdés: Igénybe vehető valamilyen kedvezmény abban az esetben, ha egy kft. egy jelenleg főállású őstermelői jogviszonyban álló személyt szeretne foglalkoztatni szakképzettséget nem igénylő munkakörben? Befolyásolja az őstermelői járulékfizetést a foglalkoztatás abban az esetben is, ha részmunkaidőről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...és a járulékfizetési kötelezettsége. Ez természetesen igaz munkaviszony esetén is, legyen szó bármilyen rövid munkaidőről.A munkavállaló alkalmazása esetén érdekes helyzet áll elő, mert a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban kétféle kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Ügyvezető külföldi munkavállalása

Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenységet végző személy a következők hatálya alá tartozik:a) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
1
2
3