Ekhós munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Mivel a dolgozó teljes keresetére az ekho szerinti adózást választotta, nyilvánvalóan igazoltan rendelkezik más biztosítási jogviszonnyal is, amelyben minden hónapban legalább a minimálbérnek megfelelő összeget szerez. Ennek hiányában ugyanis az Ekho-tv. 3. §-ának (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló járulékai, táppénze

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalótól, illetve mit kell fizetnie a munkáltatónak ebben az esetben? Kaphat táppénzt a szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja szerinti saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően a foglalkoztatásához kapcsolódó társadalombiztosítási kötelezettségeket az általános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint a heti kettőnél több pihenőnapotbiztosító munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít,kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. Ennek megfelelően adott esetben tehát apénteki munkanapra is jár a betegszabadság. A betegségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...(2 százalék pénzbeli és 4 százaléktermészetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni.Az Flt. szerint »a munkaadó a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset),valamint a végkielégítés, jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Többes jogviszonyú vállalkozó táppénze

Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak egyidejűleg fennálló két biztosításijogviszonya van. Mindkét jogviszonyában kötelezett 4 százalékosegészségbiztosítási járulék fizetésére. Ha mindkét jogviszonyábankeresőképtelen (a vállalkozásában is), mindkét jogviszonyában jogosulttáppénzre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből megállapíthatjuk, hogy a keresőképtelenség a biztosítás fennállása alatt következett be, így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.