16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Sztrájk befolyása a nyugdíjra
Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
2. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló éves keretösszege
Kérdés: Hogyan kerül megszüntetésre a nyugellátás folyósítása annak a 40 éves jogosultsági idő alapján kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak, akinek a munkabére 2020. június hónapban érte el az éves keretösszeget? A régi vagy az új szabályokat kell figyelembe venni ebben az esetben?
3. cikk / 16 Passzív GYES figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív GYES időtartama?
4. cikk / 16 Alkalmi munkavállalás figyelembevétele a nők kedvezményes nyugdíjánál
Kérdés: Hogyan veszik figyelembe a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó kedvezményes nyugdíjnál az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás időszakát?
5. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
6. cikk / 16 Nyugdíjazás időpontja prémiumévek programban való részvétel esetén
Kérdés: Beszámítják a nappali tagozatos főiskolai éveket a szolgálati idő megállapításánál annak a közalkalmazottnak az esetében, aki 2010. június 30-tól részt vesz a prémiumévek programban, és 2018. március 6-án válik jogosulttá öregségi teljes nyugdíjra? Megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt a 40 év jogosultsági idő elérésekor annak ellenére, hogy a munkavállaló nem igényli a nők kedvezményes nyugdíjazását, mert az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig dolgozni szeretne, és a nyugdíjtörvények változása miatt meghosszabbított kinevezése is az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig szól? Milyen jogi lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltató mégis korábban kívánja megszüntetni a jogviszonyát?
7. cikk / 16 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
8. cikk / 16 Egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Figyelembe vehető a nők 40 éves nyugdíjánál az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka?
9. cikk / 16 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
10. cikk / 16 Cafeteriaelemek minősítése éves keretösszeg számítása során
Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységre vonatkozóan megállapított, a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosában megállapított éves keretösszegbe a munkáltató által adott Erzsébet-utalvány, vagy a cafeteriaelemek a meghatározott összegen felül adhatóak?
