Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először a biztosítási kötelezettséget kell rendezni, és az első gyermek után igénybe vett ellátásokra való jogosultságot kell tisztázni.Általános szabály, hogy a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, tehát a 152 250 forintot, míg– a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló pénzbeli ellátásának a folyósítását akkor kell megszüntetni, amennyiben a munkaszerződés szerinti munkaideje a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem), illetve az 1998. január 1-jét megelőzően nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként szerzett szolgálati idő.Ugyancsak jogosultsági időnek számít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt fontos tisztázni, hogy szolgálati idő szerzésére köthető megállapodás, azonban a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz szükséges 40 év jogosultsági idő szerzésére nem. Ugyanis ez utóbbi esetben csak meghatározott szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Szülés GYED alatt határozott idejű munkaszerződés megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke 2009. június 29-én született, a TGYÁS lejártát követően GYED-et vett igénybe, és az ellátás folyósítása alatt 2011. április 13-án ismét szült? A GYED 2011. június 29-én járt le, a munkavállaló határozott idejű munkaviszonya pedig már 2009. szeptember hóban megszűnt. Igénybe veheti-e esetleg a férj a GYED-et?
Részlet a válaszából: […] Ennél a kérdésnél is először a biztosítási kötelezettségetkell tisztázni. Az anya biztosítása a határozott idejű szerződéséneklejártával, tehát 2009. szeptember hónapban megszűnt. Mint gyermekgondozásidíjban részesülő, egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ arányosításáról aTbj-tv. 24. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló betegszabadsága és táppénze

Kérdés: Jár-e betegszabadság és táppénz annak a munkavállalónak, aki 2008. június 16-tól áll munkaviszonyban, határozott idejű munkaszerződése 2008. augusztus 31-ig szól, és az orvos 2008. június 17-től keresőképtelen állományba vette? A munkavállaló részére időarányosan 3 nap betegszabadság járna, azonban ténylegesen csak 1 napot dolgozott.
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadságról az Mt. rendelkezik. Az Mt. 137. §-aalapján a munkaviszonyban álló munkavállalót betegsége miattikeresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illetimeg. A határozott időre kötött munkaszerződés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...– az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a)pont szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
1
2