Ukrán–magyar állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés:

Milyen igazolásokat kell beszereznie az ukrán biztosítotti státusz igazolásához egy ukrán–magyar kettős állampolgárnak, akit egy magyar cég megbízási szerződés keretében foglalkoztat, amely alapján biztosítottá válik, de nem rendelkezik magyar tajszámmal?
A megbízott adóazonosító jellel rendelkezik, azonban kért egy igazolást Ukrajnából, ami még nem érkezett meg. Hogyan tudja kifizetni a megbízó a díjazást úgy, hogy minden jogszabálynak megfeleljen?

Részlet a válaszából: […] ...utánuk megfizetni a közterheket is. Ebből a szempontból nincs annak jelentősége, hogy Ukrajnában van-e biztosítási jogviszonya az érintett munkavállalónak vagy nincs.Az ukrán–magyar kettős állampolgársággal rendelkező személyek bizonyos szempontból speciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Örökbefogadói díj

Kérdés:

Milyen dátumtól kell számolni az örökbe fogadó szülő részére járó 168 napos örökbefogadói díjat az alábbi esetben?
A munkavállaló örökbe fogadott egy 5 és fél éves gyermeket, amiről 2023. június 1-én tájékoztatta a munkáltatóját. A dolgozó által bemutatott igazoláson szereplő adatok szerint a barátkozás idejének megkezdése 2023. április 26., amelytől számított 90 napon belül a munkavállaló 10 nap szabadságra jogosult, ezt a munkáltató ki is adta a 2023. június 1-jétől június 14-ig tartó időszakra.
A határozatban szereplő adatok szerint a 2023. május 11-től június 10-ig tartó 30 napos gondozási idő eredményesen eltelt (azaz a gyermek 2023. május 11-én az örökbe fogadó szülőkhöz költözött), 2023. június 22-én pedig az örökbefogadás véglegessé vált. Jogosult lesz a teljes 168 napos örökbefogadói díjra ebben az esetben a szülő?

Részlet a válaszából: […] Az örökbefogadói díj 2020. január 1-jétől állapítható meg. A jogosultság feltételei az Eb-tv. 42/H.§ -a alapján:– a gyermek által betöltött 2. (ikergyermek esetén 3.) életév,– a gyermek nevelésbe vétele napját megelőző két éven belül legalább 365 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Szolgálati idő igazolása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a frissen nyugdíjba vonult személynek, aki nem ért egyet a nyugdíjintézet határozatával, mert véleménye szerint a szolgálati idejéből hiányzik négy év, amelyet nem ismertek el?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kiállított írásbeli igazolásával, foglalkoztatói jövedelemigazolással, a foglalkoztató által évente kiadott, a munkavállaló jövedelméből levont egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...akik egyidejűleg több tagállamban végeznek keresőtevékenységet.A 883/2004/EK rendelet értelmében két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha a személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó, illetve egyéni járulék összegének a megállapítása vonatkozásában helyesen járt el a munkáltató. Noha a munkavállaló jogviszony megszűnése nélküli nyugdíjassá válásával kapcsolatos járulékfizetés megállapítására jelenleg nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíjazás

Kérdés: Milyen teendői vannak a nyugellátás igénybevétele során annak a magánszemélynek, aki 2018. november 1-jén szeretne nyugdíjba vonulni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkát. A kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján a munkaviszony fenntartásának esetén is elvárható a munkavállalótól, hogy a foglalkoztatónak bejelentse az öregségi nyugdíj igénybevételének szándékát.A nyugellátás igénybevételéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Francia állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el az a vállalkozás, amely a francia állampolgárságú ügyvezetőjének magyarországi jövedelmeiből csak személyi jövedelem­adót von le, tekintettel arra, hogy az ügyvezető Franciaországban és Olaszországban is végez munkát, biztosításának helye Franciaországban van, és erről A1 igazolással rendelkezik? A cég sem szo­ciális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egyidejűleg két vagy több tagállamban munkát végző személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket a biztosítás helye szerinti tagállamban kapnák....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Koreai állampolgárságú munkavállalók közterhei

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve szja-t fizetni azok után a koreai munkavállalók után, akik rendelkeznek egy KOR-HUN 1-es számú nyomtatvánnyal, amely szerint Koreában foglalkoztatottak, és 2011. január 1-jétől 2013. december 31-ig biztosítottként Korea joghatósága alatt állnak? Kell-e önellenőrzést végeznie a munkáltatónak, ha nincs semmilyen közteher-fizetési kötelezettsége, de a munkavállalókat biztosítottként kezelték, és e szerint fizették utánuk a járulékokat? Az egyik munkavállaló 2008 májusa óta, a másik pedig 2011 májusa óta dolgozik a munkáltatónál.
Részlet a válaszából: […] ...közöttszociális biztonságról szóló egyezmény van hatályban (kihirdetve a 2006. éviLXXIX. tv.-nyel), mely alapján az érintett két koreai munkavállaló a kérdésbenjelzett igazolásuk érvényességi időtartama alatt valóban nem tartoznak a magyartársadalombiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Egyszerűsített foglalkoztatott biztosítása

Kérdés: Biztosítottá válik-e az az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy, aki után alkalmi munkájára való tekintettel a járulék és a személyi jövedelemadó megfizetése az általános szabályok szerint történik? Milyen ellátásokra válik jogosulttá? A biztosítottakra vonatkozó valamennyi igazolást ki kell-e részére állítani?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy az egyszerűsítettfoglalkoztatás céljából létesített munkaviszony keretében alkalmazottmunkavállaló után az általános mértékű járulékfizetést teljesítse a munkaadó,és az egyszerűsítetten foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 9.
1
2