Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először a biztosítási kötelezettséget kell rendezni, és az első gyermek után igénybe vett ellátásokra való jogosultságot kell tisztázni.Általános szabály, hogy a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Nyugdíjas megbízott baleseti táppénze

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre a 2017. szeptember 11-én bekövetkezett balesetére tekintettel az a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2017. július 9-én nyugdíjazás miatt megszűnt a cégnél, amely 2017. július 17-től megbízási jogviszonyban ismét foglalkoztatja? A dolgozó megbízási díja havi 150 000 forint, a baleset munkába menet történt, amely miatt a dolgozó kórházba került.
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott táppénzre nem jogosult, mégpedig azért, mert pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a jövedelme után nem fizet (Tbj-tv. 25. §, Eb-tv. 43. §). Baleseti táppénzre viszont az Eb-tv. 56. §-ában foglaltak alapján jogosult. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a munkáltatónál elhelyezkedő munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a 2013. évben elért jövedelem alapján állapította meg annak a munkavállalójának a táppénzét, akinek a kétéves munkaszerződése 2014. május 31-én lejárt, ezen a napon a biztosítási jogviszonya is megszűnt, de 2014. június 2-től ugyanannál a cégnél megbízási jogviszonyban foglalkoztatják havi 60 000 forint megbízási díjért, tehát ismét biztosítottá vált, és 2014. június 23-án veszélyeztetett terhesként táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Az első és legfontosabb, hogy a 2013. július 15-étől hatályos szabályok alapján a pénzbeli ellátások naptári napi átlagának számításánál csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelem után az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatót a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem után a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezikfiókteleppel, illetve pénzügyi képviselővel, és a magyar jog szerintbiztosított munkavállalót foglalkoztat, a biztosítás kezdetét megelőzően – afoglalkoztatás megkezdése előtt – köteles az 12T201INT...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […]  Az említett személy biztosítási kötelezettségét az általános- tehát jelen esetben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározottmunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó – szabályok szerint kellelbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatásban részesülő személykeresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagyidőkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Napi 4 órát meg nemhaladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Ekho adózási mód választása

Kérdés: Mire kell leginkább odafigyelnie annak a magánszemélynek, aki az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás fizetését szeretné választani?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót is megfizeti).Az Ekho-tv. hatályos szabálya alapján a munkáltató csak aminimálbér feletti részre veheti figyelembe a munkavállaló ekho szerintielszámolására való nyilatkozatát. Általános esetben ezért mindig lesz olyanjövedelemrész, amely után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni. Kilépő munkavállalók: Kilépő munkavállaló esetén a Mt. 97. §-ában foglaltaknakmegfelelően a munkaviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] ...is, azonban lényeges momentum, hogy mindkét esetben az Mt.-nek amunkaviszony alanyaira és a munkaviszony létesítésére, továbbá a fiatalmunkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályaira is figyelemmel kelllenni. A tizennyolcadik életévét még be nem töltött diákot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.
1
2