14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Külföldi biztosítási idő
Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a magánbiztosítónál töltött időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül Hollandiában állt biztosítási jogviszonyban, amiről nem tudott igazolást benyújtani, de a munkáltató beszerezte az S041-es igazolást, amin leközölték a kötelező biztosítási státuszt, és a magánbiztosítónál töltött időszakot is? Az időszakok között nincs átfedés, a kötelező biztosítási státusz 2020. január 27-től 2020. szeptember 5-ig, a magánbiztosítónál töltött időszak 2020. november 2-től 2021. január 7-ig állt fenn. Figyelembe vehető a magánbiztosítás időszaka a munkavállaló által igényelt GYED-re való jogosultság elbírálása során?
2. cikk / 14 Igazolások kiküldetés esetén
Kérdés: Kiküldetés esetén rendelkeznie kell a dolgozónak EU Kék Kártyával is az A1-es igazolás mellett?
3. cikk / 14 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
4. cikk / 14 Külföldről hazatért munkavállaló szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke születését 2020. november közepére várja, és 2020. október 2-től "9"-es kóddal keresőképtelen, ezért jelenleg táppénzben részesül? A munkavállaló 2018. február 1-jétől 2020. április 30-ig Német-országban dolgozott, a biztosítási idő igazolására benyújtotta a kifizetőhelyhez az S041 jelű nyomtatványt.
5. cikk / 14 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
6. cikk / 14 Jogosultság CSED-re és GYED-re külföldi előzetes biztosítási idő esetén
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a biztosított, aki 2018. január 2-től egy egyéni vállalkozónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, ezt megelőzően pedig külföldön (Angliában) dolgozott? A munkavállaló havi bruttó alapbére jelenleg 250 000 forint, és várhatóan 2018. május 2-től igényelné a CSED-et.
7. cikk / 14 GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása
Kérdés:
Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
8. cikk / 14 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
9. cikk / 14 Ellátások külföldi szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytisztviselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a kiesett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
10. cikk / 14 CSED és GYED megállapítása EU-s előzmény esetén
Kérdés: Hogyan történik a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj megállapítása annak a kismamának az esetében, aki Magyarországon 2014. szeptember 15-től biztosított, előtte 2013. február 18-tól 2014. február 12-ig más tagállamban állt munkaviszonyban, a szülés várható időpontja pedig 2015. március 30.? A kismama március 4-től szeretné igénybe venni a csecsemőgondozási díjat. Milyen összegű ellátásra számíthat, ha a szerződés szerinti bruttó jövedelme 205 000 forint, a fennálló munkaviszonya alatt semmilyen kieső ideje nem volt? Kell igazolnia az EU-ban fennálló munkaviszonyát, vagy az OEP rendelkezik ilyen nyilvántartással?
