13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során
Kérdés:
Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.
2. cikk / 13 Munkaruha
Kérdés: Létezik kötelező előírás a munkaruha kihordási idejére, vagy azt a munkáltató a munka jellegére való tekintettel határozza meg? Hogyan nevezze el a munkáltató a szabályzatban azt a ruházatot, ami munkaruhák közé is sorolható, és a formaruhák közé is, vagy ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá? Vissza kell adnia a dolgozónak a ruházatot, vagy a tulajdonában marad? Kell valamilyen közterhet fizetnie a munkáltatónak vagy a munkavállalónak ez után a juttatás után?
3. cikk / 13 Szüléshez kapcsolódó ellátások változásai
Kérdés: Hogyan változott a szüléshez kapcsolódó ellátásokról szóló jogszabály 2014-ben?
4. cikk / 13 Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
5. cikk / 13 Pótszabadság igénybevétele
Kérdés: Kiveheti a kismama a születendő gyermeke után a születés évére járó két nap pótszabadságot a gyermek születése előtt, vagy csak utólagosan a GYES-ről való visszatérés után? Kell-e nyilatkozniuk a szülési szabadságon, illetve GYED-en lévő kismamáknak a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről? Ha igen, ezt minden naptári évben meg kell tenniük, vagy elegendő a munkába való visszatéréskor egyben? A TGYÁS 168 napjára, valamint a GYED első 6 hónapjára is időarányosan egy-egy nap pótszabadság jár?
6. cikk / 13 Munkahelyi alkoholfogyasztás
Kérdés: Milyen szankciókkal élhet a munkáltató a rendszeresen alkoholt fogyasztó alkalmazottakkal szemben? Elfogadható megoldás-e az átmeneti munkabércsökkentés?
7. cikk / 13 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
8. cikk / 13 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
9. cikk / 13 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
10. cikk / 13 Felmentés alatt álló pedagógus munkavállalása
Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?