Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével. Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...között a határozott időre szóló munkaviszonyegybefüggő időtartama a harmincegy napot meghaladhatja). Alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló közöttlegfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belüllegfeljebb tizenöt naptári napig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címénadott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletetellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésbenmeghatározott díj, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...EU-csatlakozását követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...be az engedély iránti kérelmét a szükséges mellékletekkel ugyancsaka helyi kirendeltségen. Amennyiben az adott munkakörre nincs magyarmunkavállaló, illetőleg olyan munkavállaló, aki az EGT állampolgára, vagy annaktartózkodásra jogosult hozzátartozója, az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

EU-kártya használata

Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
Részlet a válaszából: […] ...rendszereinek sajátosságait, hanem hogykorrigálják azokat a feltételeket, amelyek kedvezőtlenül hathatnak a mástagállamból érkező munkavállalókra, illetve azok családtagjaira.Ha egy másik tagállamba utazunk:– itthon megszerzett jogainkat másik tagállamok elismerik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítés

Kérdés: Lehetséges-e az ún. halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítés kifizetése a várakozási időt követően egy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tag munkavállaló kérésére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt úgy, hogy továbbra is pénztártag marad? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetés után, illetve kit terhel az eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságról, az önkéntespénztár szolgáltatásairól az Öpt. rendelkezik. Az Öpt. 2. § (5) bekezdés c)pontja alapján nyugdíjszolgáltatásnak a nyugdíjkorhatár elérése után, az egyéniszámlán nyilvántartott összeg terhére, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...és védintézkedésszabályairól szóló 93/2004. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1)bekezdése értelmében a dán munkavállalók engedély alapján végezhetnek Magyarországonmunkát, kivéve, ha a dán állampolgárt engedély alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] ...május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kft. ügyvezetője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.