Ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...GYET folyósításának az időtartamára fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Bár az Mt. meghatározza, hogy mely esetekben illeti meg a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság, de ezen esetektől eltérően is igényelhető fizetés nélküli szabadság a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésből több fontos információ hiányzik ahhoz, hogy pontos választ tudjunk adni. Nem tudjuk, hogy a munkavállalónak mikortól van biztosítási ideje, hol történt a balesete, illetve hogy a balesetet a munkáltató kivizsgálta-e.Ezért röviden tájékoztatjuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy olyan személyről van szó, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt ugyan betöltötte, de nem igényelt nyugellátást, így nem minősül a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak.Ebből következően biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel) vagy háztartási alkalmazottként (pl. bébiszitter). Ezekben az esetekben – néhány fiatal munkavállalókat óvó szabályon kívül – semmilyen különleges szabály nem vonatkozik a foglalkoztatásra vagy a közteherfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Nyugdíjas személy ekhója

Kérdés: Módosult az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállaló jogállása, tekintve, hogy továbbra is fizeti az 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Be kell őt jelenteni biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, hiszen úgy tűnik, mintha a jogalkotó bizonyos tekintetben megfeledkezett volna az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállalóról, akitől annak ellenére kell továbbra is 11,1 százalékos (tehát az 1,6 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatos biztosításban töltött idő és a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napok száma határozza meg.Mivel a munkavállaló fizetés nélküli szabadsága a harminc napot meghaladta, ezért a fizetés nélküli szabadságát megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
Részlet a válaszából: […] ...válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjas munkavállaló – munkaviszonya alapján?- biztosított, de járulékfizetése eltérő az általánostól. A Tbj-tv. 25. §-a rendezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

CSED alapja egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Mi lesz a CSED alapja "A", illetve "B" munkáltatónál az alábbi esetben? A munkavállaló 2014. március 13-án munkaviszonyt létesített "A" munkáltatónál heti 40 órában, havi 200 000 forintért. 2017. június 30-án munkaszerződés-módosítás történt, munkaideje heti 30 órára csökkent, és a havibére 150 000 forint lett. "B" munkáltatónál 2017. július 1-jétől munkaviszonyt létesített, heti 10 órában havi 50 000 Ft díjazásért, és ugyanitt 2016. szeptember 6-tól biztosított választott tisztségviselő, havi 70 000 Ft díjazásért, amiből a kifizető pénzbeli egészségbiztosítási járulékot von.
Részlet a válaszából: […] ...módosították, a számítások során a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. A "B" munkáltatónál a táppénz naptári napi alapja a munkavállaló tényleges jövedelme (havi 50 000 forint), a táppénz mértéke pedig 50 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Valóban le kell vonni a korhatárt be nem töltött nyugdíjas munkavállalótól a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is abban az esetben, ha a munkavállaló keresete a jövő hónapban eléri a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie. Az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék viszont – erre vonatkozó szabály híján – ebben az esetben sem terheli a nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.A nyugdíjas munkavállalónak tehát – alapesetben – nem kell megfizetnie a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ami azt is jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.
1
2
3
7