Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...kicsit bonyolultabb, de a jogszabályok összevetésével a rá vonatkozó kérdések is könnyen kibogozhatóak.Az Mt. 128. §-a értelmében a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Ellátások visszamenőleges igénylése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a jogorvoslatra annak a személynek, aki keresőképtelensége miatt hosszú ideig táppénzen volt, közben az orvosa javaslatára elindította a munkaképesség csökkenésének megállapítására irányuló eljárást, a munkáltató kérésére a munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, megigényelte a rokkantsági ellátást, amit jelenleg már folyósítanak is, és időközben az egészségbiztosítási pénztártól kapott egy levelet, amely szerint nem kap meg kb. egyhavi táppénzt, mert kimerítette a keretet? A munkavállaló korábban kérte a munkahelytől a táppénzjogosultság lejáratának időpontját, de csak arról kapott felvilágosítást, hogy mikortól volt táppénzen.
Részlet a válaszából: […] ...nincs lehetőség. Abban az esetben sincs lehetőség arra, hogy a vitatott időre vonatkozó táppénz folyósításra kerüljön, ha a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt, hiszen – mint azt már fentebb említettük – a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, tehát a 152 250 forintot, míg– a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló pénzbeli ellátásának a folyósítását akkor kell megszüntetni, amennyiben a munkaszerződés szerinti munkaideje a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem), illetve az 1998. január 1-jét megelőzően nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként szerzett szolgálati idő.Ugyancsak jogosultsági időnek számít a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt fontos tisztázni, hogy szolgálati idő szerzésére köthető megállapodás, azonban a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz szükséges 40 év jogosultsági idő szerzésére nem. Ugyanis ez utóbbi esetben csak meghatározott szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjárulék-fizetési felső határ arányosításáról aTbj-tv. 24. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A járulékfizetésifelső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...– az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a)pont szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
1
2