Örökbefogadóidíj-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz örökbefogadói díjra a 2020. április 1-jétől 2020. december 31-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló 2020. szeptember 1-jétől a 2017. március 20-án született gyermek után, akit 2019. december 1-jén helyeztek ki a háztartásába, és örökbefogadási szándékkal szeptember 1-jétől nevelésbe vette? A dolgozó előző munkaviszonya három évig tartott, és 2020. február 21-én szűnt meg. A munkaviszony megszűnése után hová kell adatot szolgáltatnia a kifizetőhelynek az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az örökbefogadói díj jogosultsági feltételei között van, hogy az örökbe fogadó szülő az ellátásra való jogosultság megnyílásakor biztosítási jogviszonnyal rendelkezzen. Nézzük a többi jogosultsági feltételt. Az örökbe fogadni kívánt gyermek a 2. életévét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szülés határozott idejű szerződés lejárta után

Kérdés: Kaphatja a táppénzt a szülésig az a kismama, akinek határozott idejű szerződése szeptember 8-án jár le, szülésének várható időpontja 2019. október 6., és 2019. május 27-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz valamilyen ellátásra a szülést követően is? Ha igen, akkor mi lesz az ellátások alapja? A munkavállaló a munkavégzése során egy anyasági ellátásokban részesülő kismamát helyettesített.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a határozott időre szóló szerződés mikor kezdődött, de feltételezzük, hogy három, de legalább két évvel a lejártát megelőzően. Ennek a jogosultságok szempontjából van jelentősége. Nézzük a táppénzjogosultságát.Táppénz a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Pénzbeli ellátások összege munkáltató jogutódlással történő átalakulása esetén

Kérdés: Befolyásolja az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét a munkáltató jogutódlással történő átalakulása?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató átalakulása nem csupán szervezéstechnikai és a munkakörnyezetben bekövetkező változással jár, hanem a munkavállalók szerzett, egyéb jogosultságaira is kihatással lehet.A munkáltató személyében beálló változás esetén a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak minden naptári évben alap- és pótszabadság jár, melyet a munkában töltött idő alapján kell kiszámítani. A szabadságnapok számításánál munkában töltött időnek kell tekinteni a keresőképtelenség időtartamát is [Mt. 115. § (1) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Biztosítás szünetelése

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
Részlet a válaszából: […] Mint foglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság vonatkozásában bejelentési kötelezettsége van. A biztosított az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése értelmében a biztosítási jogviszonyának megszűnését követően még 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldön biztosított személyek kötelezettségei

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég Dániába küldi ki dolgozni a munkavállalóit az ott bejegyzett vállalkozásához? A magyar munkavállalók a külföldi tartózkodás alatt a foglalkoztatónál fizetés nélküli szabadságon lesznek, a jövedelmüket Dániában kapják meg, és ott rendelkeznek majd biztosítási kötelezettséggel is. Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a magánszemélyeknek a magyar egészségbiztosítási pénztárhoz ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a munkáltató nem kiküldetésben foglalkoztatja a munkavállalókat, a magyar hatóságokhoz semmilyen kötelezettsége nincs.Az Eb-tv. 80. §-a (5) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az a tajszámmal rendelkező személy, aki valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Munkaviszony megszüntetése terhesség esetén

Kérdés: Mikor célszerű megszüntetni annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akit alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, majd 2010. április 28-tól teljes munkaidőben foglalkoztat egy egyéni vállalkozó, és terhessége miatt 2010. december 1-jétől táppénzes állományba fog kerülni? A munkáltató nem kívánja állományban tartani a dolgozót, aki úgy nyilatkozott, hogy a gyermek után járó ellátások igénybevétele után már nem akar visszamenni dolgozni, de szeretnének úgy eljárni, hogy az édesanya jogosult legyen a szüléshez kapcsolódó ellátásokra.
Részlet a válaszából: […] ...két éven belül 365 napon átbiztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.Amennyiben a foglalkoztató azt szeretné, hogy munkavállalójamindkét ellátásra jogosult legyen, a fent leírtak alapján munkaviszonyát aterhességi-gyermekágyi segély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.