Magánszemély megbízó

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ha biztosítottat foglalkoztat.Ebből következően, ha egy magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít egy munkavállalóval, foglalkoztatóvá és egyben kifizetővé válik. Ez utóbbi az Art. 7. §-a 31. pontjának i) alpontjából következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...a főigazgatót és a GGGI által alkalmazott valamennyi személyt jelöli. E szabályozás alapján egyértelmű lenne, hogy a szervezet munkavállalói részére kifizetett bérek, juttatások és járandóságok minden közteher alól mentesülnek, a helyzet azonban mégsem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...XVIII. törvénnyel kihirdetett egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése értelmében az a személy, aki az egyik Szerződő Fél felségterületén munkavállalóként, a másik Szerződő Fél felségterületén önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon Szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokra való jogosultságát nem érinti, hiszen az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában nincsenek hozzátartozói ellátások.A munkavállaló viszont Magyarországon csak a svájci biztosítás alapján (Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltásával)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...e munka vonatkozásában a Koreai Köztársaság kötelező biztosításról szóló jogszabályai alkalmazandók a továbbiakban is, úgy mintha a munkavállaló továbbra is Korea területén állna alkalmazásban. Ugyanezen cikk (2) bekezdése rendelkezik a kiküldetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...van. Ezért rá a magyar szabályok vonatkoznak munkáltatóként is, ennek következtében az általa foglalkoztatott lengyel állampolgárságú munkavállalók után felmerülő járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. előírásaihoz kell igazítania. A Tbj-tv. alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához szükséges információk közül néhány hiányzik, ezért a válaszadásnál egyes tényálláselemek tekintetében feltételezéssel éltünk.Az Szja-tv. 2. §-ának (5) bekezdése úgy szól, hogy a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés keretében kerül sor, feltéve hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg (e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama a 183 napot meghaladja, az adóztatás helye Ausztria. Ha a kiküldetés előzetesen kalkulálható időszaka – például a munkavállalóval megkötött szerződés alapján – várhatóan meghaladja a 183 napot, és a kifizetett jövedelem a nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...a közösségi koordinációs szabályokfigyelembevételével kell meghatározni.A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belülmozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló1408/71/EGK rendeletet felváltó 883/04/EK rendelet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.
1
2