Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszony megszűnése napján került volna sor.Ez alapján – jelen esetben – tulajdonképpen nincs különbség a kilépett nyugdíjas munkavállalók és a még állományban lévők 2018. évre kifizetett munkabérének, illetve jutalmának elszámolása között. A lényeg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Több jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...az esetbenezeket össze kell vonni a biztosítási kötelezettség elbírálása során [Tbj-tv.9. § (2) bekezdése].Jelen esetben tehát a munkavállalónak van egy heti 36 órátelérő munkaviszonya, amely alapján biztosított, és utána valamennyi járulékot(29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai

Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre megnyugtató választ tudunk adni. A reáirányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy nyugellátásrajogosultságát nem érinti a keresőtevékenységből származó jövedelem nagysága,tehát kereseti korlátozás nélkül végezhet a nyugdíj folyósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...– azonban a vezető tisztségviselő csakakkor láthatta el feladatait munkaviszonyban, ha a munkáltatói jogkörgyakorlójának és a munkavállalónak (illetve a munkáltató képviselőjének és amunkáltatói jogkör gyakorlójának) a személye elvált egymástól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Nappali tagozatos biztosított ellátásai

Kérdés: Jogosult-e GYED-re, majd GYES-re az az egyéni vállalkozó, aki nappali tagozatos hallgató, és munkaviszonyban áll? Egyéni vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a GYES alatt jövedelmet szerez, atényleges kivétje után ebben az esetben is meg kell fizetnie a járulékokat, aGYES-ben részesedő munkavállaló (vállalkozó) viszont tételes eho fizetésére nemkötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...közhasznútársaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; gazdaságitársaság vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói RésztulajdonosiProgram szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, amagánnyugdíjpénztárak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, ésmunkaideje eléri a heti 36 órát. E személyek munkaviszonyuk után fizetnekmunkavállalói járulékot, munkaadójuk munkaadói járulékot, és ellátásként isjogosultak lehetnek munkanélküli-járadékra.2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási díj, amely a Tbj-tv. 4. § k) pontja alapján egyben járulékalapot képező jövedelemnek is minősül. Erre tekintettel a munkavállalónak a táppénzen, terhességi-gyermekágyi segélyen töltött időszak alatt járulékalapul szolgáló jövedelme keletkezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2