10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a nyugdíjas munkavállaló abban az esetben, ha már 30 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, eddig soha nem volt beteg, most azonban betegsége miatt előreláthatóan hosszú ideig keresőképtelen lesz?
2. cikk / 10 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
3. cikk / 10 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
4. cikk / 10 Iratmegőrzési határidők
Kérdés: Mennyi ideig kell megőrizni a biztosítottak nevére kiállított "orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" és "orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" dokumentumokat, amelyek a betegszabadság alapbizonylatai? Meddig köteles őrizni a kitöltött és aláírt foglalkoztatói igazolások másodpéldányait a nem kifizetőhelyként működő munkáltató?
5. cikk / 10 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
6. cikk / 10 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Miért csak évente 15 nap táppénzben részesülhetnek a nyugdíjas munkavállalók annak ellenére, hogy járulékfizetésre kötelezettek? Az aktív dolgozók akkor és addig maradhatnak táppénzen, ameddig csak akarnak.
7. cikk / 10 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Milyen jogcímen számolható el az orvosi kezelés időtartama annál a nyugdíjas munkavállalónál, aki 2004. május 5-étől május 10-ig beteg volt, a 15 nap betegszabadságot már korábban kimerítette, és – nyugdíjas lévén – táppénzre nem jogosult?
8. cikk / 10 Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
9. cikk / 10 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
10. cikk / 10 Táppénz a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
