7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
2. cikk / 7 Háztartási munka
Kérdés: Végezhető háztartási munka keretében egy gyermek napi szintű tanítása abban az esetben, ha a tanár saját háztartásában történik a tevékenység? A gyermek a nyári szünetben mindennap napi 8 órát tölt a tanárnál, amit nemcsak tanulással töltenek, hanem egyéb tevékenységeket is végeznek, és ott történik a gyermek étkeztetése is. A család napi szinten foglalkoztat egy házvezetőnőt is, aki ellátja a ház takarítását, valamint főz is a családra. Megfelel az ő foglalkoztatása a háztartási munkára vonatkozó szabályoknak, vagy más jogviszonyban kell alkalmazni?
3. cikk / 7 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
4. cikk / 7 Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka
Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
5. cikk / 7 Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
6. cikk / 7 Munkavállalói járulék
Kérdés: 2009. január 1-jétől valóban le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot a betegszabadságra járó díjazásból, a végkielégítésből, jubileumi jutalomból, szabadságmegváltásból, újrakezdési támogatásból, illetve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése idejére járó díjazásból viszont nem, mivel azok után nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni? Nyugdíjas munkavállalótól le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy fizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot?
7. cikk / 7 Munkaadói és munkavállalói járulék alapja
Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?