Korhatár előtti ellátásban részesülő személy ellátásai

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre, illetve állása elvesztése esetén munkanélküli-ellátásra a korhatár előtti ellátásban részesülő személy, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló – mivel nem minősül saját jogú nyugdíjasnak – a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett köteles egyéni járulékként a 3 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen összeg után a besorolási bérével együtt minden egyéni járulékot – természetbeni és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint a heti kettőnél több pihenőnapotbiztosító munkaidő-beosztás esetén a hét minden napja munkanapnak számít,kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. Ennek megfelelően adott esetben tehát apénteki munkanapra is jár a betegszabadság. A betegségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.