6 talált cikk a beltag , nyugdíjas , ügyvezető , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Figyelembe vehető az egyszerűsített foglalkoztatottak számának meghatározásához egy betéti társaság 4 fő nyugdíjas munkavállalója, akik nyugdíjas státuszukra tekintettel nincsenek biztosítottként bejelentve a céghez? A vállalkozásnak így egyetlen biztosított munkavállalója van, az ügyvezetői tevékenységet ellátó beltag.

Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?

Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?

Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy betéti társaság beltagja, illetve aláírhatja-e a megállapodást egy személyben mint cégvezető, és mint nyugdíjba vonuló munkavállaló? Maradhat-e továbbra is a társaság beltagja, ha közben korengedményes nyugdíjban részesül?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?