Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] ...jelen esetben a német társadalombiztosítási szabályok tartalmazzák, ugyanis az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Ukrán–magyar állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés:

Milyen igazolásokat kell beszereznie az ukrán biztosítotti státusz igazolásához egy ukrán–magyar kettős állampolgárnak, akit egy magyar cég megbízási szerződés keretében foglalkoztat, amely alapján biztosítottá válik, de nem rendelkezik magyar tajszámmal?
A megbízott adóazonosító jellel rendelkezik, azonban kért egy igazolást Ukrajnából, ami még nem érkezett meg. Hogyan tudja kifizetni a megbízó a díjazást úgy, hogy minden jogszabálynak megfeleljen?

Részlet a válaszából: […] ...utánuk megfizetni a közterheket is. Ebből a szempontból nincs annak jelentősége, hogy Ukrajnában van-e biztosítási jogviszonya az érintett munkavállalónak vagy nincs.Az ukrán–magyar kettős állampolgársággal rendelkező személyek bizonyos szempontból speciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Örökbefogadói díj

Kérdés:

Milyen dátumtól kell számolni az örökbe fogadó szülő részére járó 168 napos örökbefogadói díjat az alábbi esetben?
A munkavállaló örökbe fogadott egy 5 és fél éves gyermeket, amiről 2023. június 1-én tájékoztatta a munkáltatóját. A dolgozó által bemutatott igazoláson szereplő adatok szerint a barátkozás idejének megkezdése 2023. április 26., amelytől számított 90 napon belül a munkavállaló 10 nap szabadságra jogosult, ezt a munkáltató ki is adta a 2023. június 1-jétől június 14-ig tartó időszakra.
A határozatban szereplő adatok szerint a 2023. május 11-től június 10-ig tartó 30 napos gondozási idő eredményesen eltelt (azaz a gyermek 2023. május 11-én az örökbe fogadó szülőkhöz költözött), 2023. június 22-én pedig az örökbefogadás véglegessé vált. Jogosult lesz a teljes 168 napos örökbefogadói díjra ebben az esetben a szülő?

Részlet a válaszából: […] Az örökbefogadói díj 2020. január 1-jétől állapítható meg. A jogosultság feltételei az Eb-tv. 42/H.§ -a alapján:– a gyermek által betöltött 2. (ikergyermek esetén 3.) életév,– a gyermek nevelésbe vétele napját megelőző két éven belül legalább 365 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Háztartási munka

Kérdés: Milyen módon tudja hivatalosan foglalkoztatni egy magánszemély azt a házaspárt, akik a ház körüli munkákban segítenek neki napi szinten? A férj a kerti munkákat végzi, a feleség pedig a takarítást, a mosást-vasalást, és alkalmanként főz is.
Részlet a válaszából: […] ...a felsorolt munkák bármelyikét ilyen tevékenységű egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve társas vállalkozás tagjaként, munkavállalójaként végzi valaki,– a foglalkoztató természetes személy mástól, akár közvetve is, valamilyen juttatást kap a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Tartásdíj

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...de akár az adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozások esetében.A Vht. 65. §-a alapján főszabályként a munkavállalói munkabér 33 százalékát lehet levonni, míg a tartásdíj mint követelés levonása a munkavállalói munkabér 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...vázolt helyzetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogállásának meghatározása nem egyszerű, illetve az adminisztráció is meglehetősen bonyolult. Jelen esetben kiküldetésről nem beszélhetünk, hiszen Magyarországon bejegyzett és itt működő cég munkavállalójáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (Mt. 53. §),– vétkes kötelezettségszegés esetére nem alkalmazható a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezmény (Mt. 56. §),– a távol lévő munkavállaló visszatérésekor a bérkorrekció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be az adóhatóságnak. Jelen esetben az általában megfelelően működő, munkajogban garantált munkavállalói kontroll – a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Egyszerűsített foglalkoztatott ellátásai

Kérdés: Megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat az után a munkavállaló után, akit napi bejelentéssel foglalkoztatnak, vagy egészségügyi ellátása érdekében saját maga után kell fizetnie a társadalombiztosítási közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...irányul, és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12 000 forintot.Az alkalmi munka pedig a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...akik egyidejűleg több tagállamban végeznek keresőtevékenységet.A 883/2004/EK rendelet értelmében két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha a személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
1
2
3
6