Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére

Kérdés:

Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] ...tartama számfejtés szempontjából vonatkozási időszakra tagolt akkor is, ha az utólag és egy összegben kerül megállapításra.Az érintett munkavállaló a számítási időszakban minden egyes hónapban részesült jövedelemben, ennek megfelelően a 2308 jelű havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Kedvezményszabály szolgálati jogviszony esetén

Kérdés: Érvényesíthető az ún. kedvezményszabály egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya esetében, aki a szülési szabadság időtartamára nem csecsemőgondozási díjban, hanem a Hszt. által szabályozott távolléti díjban részesült?
Részlet a válaszából: […] A kedvezőbbség elvéből eredően az Eb-tv. speciális rendelkezést tartalmaz arra az élethelyzetre, amikor az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira jogosult biztosított azért nem rendelkezik 180 naptári napi tényleges jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Letiltás táppénzből

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló esetében, amikor a betegsége idejére megállapított táppénzellátásból az általános szabályok szerint vonta le a letiltás összegét? A munkavállaló tudomása szerint ebben az esetben a letiltásra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...érintett munkavállaló keresőképtelensége vonatkozásában nem mellőzhető az a lényeges körülmény, hogy a betegségéből fakadó munkaképtelenség teljes tartama alatt nem egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban, hanem a Hszt. 147. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Végrehajtás betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból

Kérdés: Milyen mértékben lehet tartozást levonni a betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit nem az Eb-tv., hanem az Mt. szabályozza. Azt viszont, hogy ki minősül keresőképtelennek, az Eb-tv. 44. §-a határozza meg.A munkavállaló betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságra jogosult. Év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérhelyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződésalapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. A munkavállaló részérekifizetett minden más jövedelem nem rendszeres jövedelemnek minősül.Szerződés alapján havonta járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.