Rehabilitációs kártya rokkantsági ellátás megszűnése esetén

Kérdés: Visszavonják a rehabilitációs kártyáját annak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak, aki eddig részmunkaidőben dolgozott, de a közeljövőben teljes munkaidős lesz, jelentősen megemelkedik a munkabére, és emiatt elveszítheti az ellátását?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy ki igényelhet rehabilitációs kártyát, a Pf-tv. 6/A. §-ának (1)–(2) bekezdése határozza meg. E szerint rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki– a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Kft.-tag szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Megilleti 2013-ban is a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tagját, aki 2012. július 1-jétől tagi jogviszonya alapján igénybe vette a kedvezményt, amely de minimis támogatásnak minősült, 2013. január 1-jétől viszont munka­viszony keretében, részmunkaidőben látja el a feladatait?
Részlet a válaszából: […] ...járadékban részesült, vagy– rehabilitációs járadékban részesül.Az a munkáltató élhet a kedvezménnyel, amelynél a kártyát a munkavállaló letétbe helyezte. A kedvezmény havi mértéke a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér kétszeresének) a 27 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 89. § (7)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással – kivéve ha egyébként nyugellátásbanrészesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] – a rá irányadó öregséginyugdíjkorhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...– a személyi jövedelemadóval, az egészségbiztosítási járulék,a nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint a munkavállalóijárulék összegével csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlagameghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az igénylő rokkantsági nyugdíjra valóban nem jogosult. Csakfeltételezzük – mert a kérdésben nem szerepel –, hogy az elsőfokú határozatellen fellebbezést nem nyújtott be. Amennyiben a jogorvoslati határidő márlejárt, állapotrosszabbodásra hivatkozással újabb rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásokat, pl. a rendszeres szociális járadékot már nem lehetidetartozónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kérdésbeli munkavállaló a rendszeresszociális járadék folyósítása alatt társadalombiztosítási értelemben nemminősül saját jogú nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e a nyugellátását 2008. január 1-jétől egy 53 éves, 67 százalékos rokkantnyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv. átmeneti szabályai között találjuk a felvetettprobléma megoldását. Az említett jogszabály 30. §-ának (5) bekezdése értelmébena 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél anyugellátás melletti keresőtevékenység korlátozására 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni 2005-2007. évben egy rendszeres szociális járadékban részesülő, heti 20 órában foglalkoztatott alkalmazottól?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosításijárulék mértéke 3 százalék) kell levonni. A rendszeres szociális járadékbanrészesülő munkavállaló munkabéréből 2005. évben, valamint 2006. évben januártólaugusztusig 1 százalékos, 2006. szeptember 1-jétől napjainkig 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér 30 százalékát, vagyis jelenleg a havi 19 650forintot, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,– az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy[a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...[Ftv. 41/A § (1), (3) és (5) bekezdései].A társasági adó szabályai között is találkozhatunk olyan kedvezménnyel, amely a munkavállalók e hátrányos helyzetben lévő csoportjának foglalkoztatását segíti elő. Míg a magasabb dolgozói létszámmal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.