Bérgarancia

Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...megindításával a felszámoló köteles intézkedni a gazdasági tevékenység észszerű befejezéséről, így – többek között – a munkavállalók jogviszonyának megszüntetéséről is.A gazdasági tevékenység folytatásának időpontjában foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Felszámolás alatt álló vállalkozás dolgozóinak munkabére

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója felszámolás alá került, és emiatt a dolgozók nem kapták meg a múlt havi munkabérüket?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnnek, és a felszámolás alá vont szervezet vagyonával összefüggésben jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.A korábbi munkavállalókból hitelezők lesznek, akiknek jogosultságaik, de ugyanakkor kötelezettségeik is keletkeznek, ugyanis a Csőd-tv. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...– azonban a vezető tisztségviselő csakakkor láthatta el feladatait munkaviszonyban, ha a munkáltatói jogkörgyakorlójának és a munkavállalónak (illetve a munkáltató képviselőjének és amunkáltatói jogkör gyakorlójának) a személye elvált egymástól....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

"Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet ellentétes. Nem ellentétes jogszabállyal, ha akollektív szerződés – az Mt. III. részében meghatározott szabályokhoz képest -a munkavállalókra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.Az Mt. 31. §-ában foglalt rendelkezések értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.