21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Kedvezménykártya közterhei
Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
2. cikk / 21 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
3. cikk / 21 Munkavállalói érdekképviseleti szervezet által adott juttatás adómentessége
Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
4. cikk / 21 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
5. cikk / 21 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
6. cikk / 21 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
7. cikk / 21 Adómentes közlekedési kedvezmény
Kérdés: Keletkezik valamilyen közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy közlekedési szolgáltatást végző munkáltató a munkavállalójának adómentesen egész évre szóló díjmentes utazást lehetővé tevő bérletet juttat, de a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, a bérletet azonban továbbra is használhatja?
8. cikk / 21 Külföldi munkavállaló lakásbérlete
Kérdés: Érvényes-e 2011-ben is a Társadalombiztosítási Levelek 102. számában megjelent 1748. kérdésre adott válasz a Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérletére vonatkozóan? Kell-e valamilyen adót és járulékot fizetni egy Olaszországban biztosított munkavállaló után, akinek magyarországi kirendelésének idején a cég a munkájához kapcsolódó üzleti utazásainak költségeit téríti meg számlák alapján, valamint a számára bérelt lakás bérleti díját fizeti? A munkavállaló cégautót használt, amelynek az adóját megfizeti a foglalkoztató.
9. cikk / 21 Iskolarendszerű képzés átvállalása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: - Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. - Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. - Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."
10. cikk / 21 Tanulmányi szerződés
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoznak 2010-ben a munkaadóra és a munkavállalóra a 2008. szeptember 1-jén kötött tanulmányi szerződés 300 000 forint összegű éves tandíja után? A munkavállaló iskolarendszerű képzésben vesz részt, az oktatás a munkaköréhez kötődik. Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoztak 2009-ben a munkáltatóra és a munkavállalóra a cafeteria keretében kifizetett 257 400 forint összegű egészségpénztári hozzájárulás, illetve a cafeterián kívül kapott 300 000 forint összegű tandíjtérítés, a 104 196 forint összegű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és a 144 000 forint összegű melegétkezési hozzájárulás után?