Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a home office jellegű munkavégzést. A távmunkavégzés az Mt. 196. §-ának definíciója szerint olyan tevékenység, amit a munkavállaló a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, számítástechnikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.Abban az esetben tehát, ha a munkavállalót a keresőképtelensége miatt nem éri keresetveszteség, nem jogosult táppénzre.Jogosultsága esetén azonban meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...a főigazgatót és a GGGI által alkalmazott valamennyi személyt jelöli. E szabályozás alapján egyértelmű lenne, hogy a szervezet munkavállalói részére kifizetett bérek, juttatások és járandóságok minden közteher alól mentesülnek, a helyzet azonban mégsem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett jövedelmet – így a jogviszonyra tekintettel kifizetett jutalmat is [Szja-tv. 25. § (1) bek.] – a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat, továbbá a tanulószerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...között a határozott időre szóló munkaviszonyegybefüggő időtartama a harmincegy napot meghaladhatja). Alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló közöttlegfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belüllegfeljebb tizenöt naptári napig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] ...is, azonban lényeges momentum, hogy mindkét esetben az Mt.-nek amunkaviszony alanyaira és a munkaviszony létesítésére, továbbá a fiatalmunkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályaira is figyelemmel kelllenni. A tizennyolcadik életévét még be nem töltött diákot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...és a társadalombiztosításijárulékok alapja csak kivételesen térhet el egymástól. Ilyen például, amikor– a dolgozó jövedelméből munkavállalói érdek-képviseleti(szakszervezeti) tagdíj kerül levonásra, melynek összege figyelmen kívülhagyandó a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási és egyéni járulékokat, valamint le kell rónia a tételes egészségügyi hozzájárulást. Ezen túlmenően a munkavállalókat be kell jelentenie az egészségbiztosítási pénztárhoz [Tbj-tv. 44. § (5) bekezdése], illetve vezetnie kell és be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
1
2