Kiküldött munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?
Részlet a válaszából: […] ...állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.Jellemzően a kiküldött munkavállaló esetében elsődlegesen az alapbérből kell kiindulni, de a minimális járulékalap havonta legalább a nemzetgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...e munka vonatkozásában a Koreai Köztársaság kötelező biztosításról szóló jogszabályai alkalmazandók a továbbiakban is, úgy mintha a munkavállaló továbbra is Korea területén állna alkalmazásban. Ugyanezen cikk (2) bekezdése rendelkezik a kiküldetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] ...az 53/1980. MT rendelettel kihirdetett magyar-olasz egyezmény (Adóegyezmény) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az olasz illetőségű munkavállaló jövedelme Olaszországban adóztatható, kivéve ha a munkát Magyarországon végzi. Amennyiben a munkát ott végzi, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama a 183 napot meghaladja, az adóztatás helye Ausztria. Ha a kiküldetés előzetesen kalkulálható időszaka – például a munkavállalóval megkötött szerződés alapján – várhatóan meghaladja a 183 napot, és a kifizetett jövedelem a nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Szerb állampolgár közterhei

Kérdés: Milyen bevallást és hogyan kell elkészítenie annak a szerb állampolgárnak, aki 2010. szeptember 30-ig egy magyar cég alkalmazásában állt, de 2010. április 8-tól külszolgálaton volt Szerbiában, így 183 napnál kevesebbet tartózkodott Magyarországon? Az adók és járulékok megfizetése a munkaviszony megszűnéséig a magyar jogszabályok alapján történt. Vissza tudja-e igényelni valamilyen módon az itteni befizetéseket a munkavállaló, tekintettel arra, hogy Magyarország és Szerbia között nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről?
Részlet a válaszából: […] ...között létezik hatályosadóegyezmény, mégpedig a 2003. évi XXV. tv. A kérdés eldöntéséhez először istisztázni kell, hogy mi volt a munkavállaló adóügyi illetősége 2010. évben.Ugyanis az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Közalkalmazott külföldi napidíja

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni 2009-ben a közalkalmazott részére kifizetett külföldi napidíj adóköteles részéből? Milyen járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...29 százalékos társadalombiztosításijárulékot kell fizetnie. A munkaadói járulék alapja a társadalombiztosításijárulék-alap,míg a munkavállalói járulék alapja az egészségbiztosításijárulék-alap. Ebbőlkövetkezően a kérdéses juttatás után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...be az engedély iránti kérelmét a szükséges mellékletekkel ugyancsaka helyi kirendeltségen. Amennyiben az adott munkakörre nincs magyarmunkavállaló, illetőleg olyan munkavállaló, aki az EGT állampolgára, vagy annaktartózkodásra jogosult hozzátartozója, az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldetésből és a külszolgálatból származó jövedelem után azáltalános szabályok szerint mind a foglalkoztatónak, mind a munkavállalónakjárulékfizetési kötelezettsége áll fenn. Tehát a munkaadó a 29 százalékostársadalombiztosítási, míg a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Külföldi napidíj közterhei

Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Ftv. 40. § (1) bekezdése alapján a munkaadó amunkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttómunkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, abetegszabadság idejére adott díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkavállaló kiküldetésének idejére fizethető napidíj elszámolása során?
Részlet a válaszából: […] ...a munka ideiglenes jellege miatt célszerű volt megteremteni annak lehetőségét, hogy a megváltozott feladatokat a munkáltató a már meglévő munkavállalóival láttassa el, azaz kiküldetés keretében végeztesse el a munkát.A kiküldetés során a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.