12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
2. cikk / 12 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
3. cikk / 12 Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
4. cikk / 12 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
5. cikk / 12 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
6. cikk / 12 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
7. cikk / 12 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
8. cikk / 12 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése
Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
9. cikk / 12 Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jövedelmének bejelentése
Kérdés: Mely esetekben kell bejelenteni az ellátás melletti munkából származó jövedelmét egy rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak?
10. cikk / 12 Németországban működő egyéni ügyvéd jogállása
Kérdés: Köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni az az egyéni ügyvéd, aki Németországban egészségbiztosítottnak és nyugdíjbiztosítottnak minősül, és Magyarországon ügyvédi tevékenységet ténylegesen nem folytat, az ügyvédi kamarába Magyarországon csak azért jelentkezett be, hogy Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson? A németországi biztosítotti jogviszonyt E101-es nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, mert törvény értelmében szakmai nyugdíjbiztosítóban (Versorgungswerk der Rechtsanwalte) tag, és ugyancsak törvényi szabályozás lehetőségével élve magán-egészségbiztosítási pénztár biztosítja. Ez utóbbi biztosítószervek azonban a biztosítotti jogviszony fennállásáról adnak igazolást. Amennyiben ezen ügyvédnek gyermeke születik – úgy, hogy kamarai tagsága több mint 180 napon át a szülés előtt már fennállt –, a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezték, Magyarországon bejelentett állandó lakhelye van, évente ténylegesen is jelentős időt tölt Magyarországon, jogosult-e a gyermek taj-számra, és az anya a gyermek után GYES-re?
