Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...vetődött fel annak az igénye, hogy a minimálbér emelésére már 2023. december hónapban kerüljön sor.Az ötlet támogatottsága a munkavállalói oldalról nem volt kérdéses, így nem meglepő, hogy az 508/2023. Korm. rendelettel bevezetésre került a magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya

Kérdés: Kötelezett minimumjárulék fizetésére egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként heti 40 órás munkaviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket, de – likviditási problémák miatt – jelenleg nem részesül munkabérben? Az ügyvezető nincs fizetés nélküli szabadságon, ellátja a teendőit, tehát megvalósul a heti 36 órás foglalkoztatás.
Részlet a válaszából: […] ...részletszabályokat a heti 36 órás foglalkoztatás feltételeivel összefüggésben, és nem rögzítik annak szükségességét sem, hogy a munkavállaló rendelkezzék a minimálbérnek megfelelő jövedelemmel.Így, mivel az érintett munkaviszonyában teljes munkaidőben munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkaidejének csökkenése esetleg hatással lehet a másik foglalkoztatónál megvalósuló foglalkoztatásra, illetve a közterhek fizetésére, de nem zárja ki az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását.Az Ekho-tv. 3. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben a minimálbér harminc százaléka után akkor is meg kell fizetni, ha a munkabér ennél kevesebb. Ez akkor fordul elő, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.Némileg bonyolódik a helyzet, ha a tag a személyes közreműködés mellett az ügyvezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Egy munkavállaló 4 órás munkaviszonyban áll egy kft.-ben, és mellette átalányadózó egyéni vállalkozó. Csökkenti az átalányadózóként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját a kft. által a munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adó? Az átalányadó alapja meghaladná a 4 800 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett részmunkaidőben munkaviszonyban áll. Hogy a munkaideje napi vagy heti 4 óra, az a kérdésből egyértelműen nem derül ki, de ez az egyéni vállalkozóként fizetendő kötelezettségek szempontjából érdektelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...belül befizetni.A munkaviszonyban álló dolgozók esetében a járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában is megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ, vagy akár a magasabb tényleges jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Figyelembe kell venni a minimumjárulék-alapot a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának a megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVII. törvény 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben "a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi munkaidő legalább 25 százalékát el kell érnie, de nem haladhatja meg annak 85 százalékát. Arra az esetre, ha a munkaadó és munkavállaló "megfeledkeznének" a munkaszerződés módosításáról, a 105/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (6a) bekezdése rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.
1
2
3
5