Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...alatt (kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt CSED, GYED, örökbefogadói díj, GYES folyósítása történik). Bár a munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, de 2020. április 1-jétől június 30-ig fizetés nélküli szabadságon volt, ezen időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésből több fontos információ hiányzik ahhoz, hogy pontos választ tudjunk adni. Nem tudjuk, hogy a munkavállalónak mikortól van biztosítási ideje, hol történt a balesete, illetve hogy a balesetet a munkáltató kivizsgálta-e.Ezért röviden tájékoztatjuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Táppénz alapja, mértéke

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével és 50 százalékos mértékben számfejtette annak a dolgozónak a táppénzeit, aki 2016. március 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, nyilatkozata szerint ezt megelőzően nem állt biztosításra kötelezett jogviszonyban, és keresőképtelen volt 2016. augusztus 1-7., szeptember 9-26. és november 2-27. között? A munkavállaló betegszabadságon volt 2016. április 20-27., június 24-29. és augusztus 1-3. között.
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok figyelembevételével a kifizetőhely az első esetben helyesen járt el, mert a dolgozónak a számítási időszakban, azaz 2016. március 1-jétől május 31-ig nincs sem 180, de 120 napi jövedelme sem, és a táppénzre való jogosultsága első napját, 2016....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Részmunkaidős munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el az ügyintéző abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével számolta ki annak a munkaviszony keretében foglalkoztatott egyetemi hallgatónak a táppénzét, aki 2015. november 16-ától dolgozik a foglalkoztatónál, heti 20 órás munkaidőben, a munkabére havi 87 000 forint, tehát teljes munkaidőre vetítve meghaladja a minimálbért, és 2016. január 15-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] ...az nem vitás, hogy a munkavállaló – bár egyetemi hallgató – biztosított, így keresőképtelensége esetén táppénzre is jogosult. Rá is vonatkozik azonban az a szabály, hogy táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Táppénz alapja 180 napi jövedelem hiányában

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. november 20-tól áll a cég alkalmazásában, 2014. május 14-től keresőképtelen, és ettől a naptól táppénzre is jogosult, mivel a 15 nap betegszabadságát már kimerítette, és a minimálbér alapulvételével kapta az ellátását, tekintettel arra, hogy jelenlegi munkáltatójánál nincs 180 naptári napi jövedelme? A dolgozó előző munkaviszonya 2011. augusztus 14-től 2013. november 18-ig tartott.
Részlet a válaszából: […] Az eljárásuk nem helyes, mert alkalmazni kell az Eb-tv. 48. §-ának (6) és (6a) bekezdéseiben foglaltakat. A hivatkozott jogszabály értelmében, ha a biztosítottnak nincs az irányadó időszakban a munkáltatónál 180 naptári napi jövedelme, de van a táppénzre való jogosultsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Táppénz új munkahely esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] 2013. július 15-étől egyértelművé vált, hogy ha a biztosított a keresőképtelenségének az időtartama alatt jogviszonyt vált, mely napot kell a keresőképtelenség első napjának tekinteni.A biztosítási jogviszony kezdőnapjánál korábban kezdődő keresőképtelenség esetén, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Ellátások keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hány napig és milyen összegben fizeti a munkáltató a táppénzt annak a munkavállalónak, aki 2012. augusztus 23-tól betegszabadságon volt, szeptember 9-én megműtötték, és újabb műtét vár rá?
Részlet a válaszából: […] ...azt nézzük meg, hogy ki jogosult betegszabadságra.Betegszabadságra az jogosult, akinek a munkavégzésére az Mt. hatálya kiterjed.A munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejérenaptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Táppénz megállapítása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizetőhely, ha a 2011. évi minimálbér alapján számítja a táppénzt, és 107 napra folyósítja az alábbi esetben? A munkavállaló 2011. január 1-jétől dolgozik a foglalkoztatónál. Két éven belüli előző jogviszonyai 2007. április 21-től 2008. június 10-ig, 2008. június 21-től 2010. március 16-ig és 2010. augusztus 16-tól 2010. december 31-ig tartottak. A 2010. augusztus 16-tól december 31-ig tartó munkavállalása rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett történt, melyet 2011. január 1-jétől megszüntettek állapotjavulás miatt. A dolgozó 2011. április 18-tól keresőképtelen, és a betegszabadság lejárta után táppénzt igényelt.
Részlet a válaszából: […] A megállapítása csak részben helytálló. Ugyanis a táppénzrevaló jogosultság megállapításánál a folyamatos biztosításban töltött időketkell összeszámítani. A rokkantsági nyugdíj folyósítása melletti munkaviszony isbiztosításban töltött idő. A biztosítási időt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Táppénz megállapítása új munkahely esetén

Kérdés: Mi alapján állapítják meg annak a munkavállalónak a táppénzét, aki 2011. március 21-én kilépett a munkahelyéről, március 22-én új munkaviszonyt létesített, és március 23-án keresőképtelen lett? Mennyi lehet a munkavállaló táppénze? Milyen kifizetési terhet fog ez jelenteni a munkáltatónak? A munkavállaló elmúlt négy negyedévi keresete havi nettó 300 000 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...szeretnénk azt tisztázni, hogy a munkavállalónaktáppénz a naptári évben akkor jár, ha a naptári évre járó betegszabadságátkimerítette. A betegszabadságról az Mt. 137. §-a rendelkezik. Amunkavállalót betegsége miatti keresőképtelenségének idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből megállapíthatjuk, hogy a keresőképtelenség a biztosítás fennállása alatt következett be, így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.