GYÁP-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben egyidejűleg fennálló két munka­viszonyról van szó, az pedig nem vitás, hogy a munkavállaló mindkét munkahelyén biztosított. Táppénzre jogosult, mert a biztosítás tartama alatt vált kereső­képtelenné, tehát pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosításra kötelezett jogviszonya van, és – feltételezhe­tően – mindkét jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Annak, aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen összeg után a besorolási bérével együtt minden egyéni járulékot – természetbeni és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Ekhós dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)szerinti adózást választó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel,amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ilyenjövedelem lehet a munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér 30 százalékát, vagyis jelenleg a havi 19 650forintot, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,– az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy[a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
Részlet a válaszából: […] ...ellátásainak egyikalapfeltétele, hogy a biztosított a 4 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulékot megfizesse. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásesetén a foglalkoztató közteherjegy formájában rója le a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmetkell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál azellátásra jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelmet,egyéni és társas vállalkozóknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Megbízás alapján munkát végző személy ellátásai

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, illetve gyermekápolási táppénzre a megbízási szerződés keretében munkát végző személy? A megbízási szerződés adott feladat elvégzésére szól, tehát a munkaidő kötetlen, és szabadság ebben a jogviszonyban nem jár.
Részlet a válaszából: […] ...nem zárja ki, hiszen a megbízásos jogviszonyban álló munkavállaló – amennyiben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiterjed rá a biztosítás, azaz az e tevékenységéből származó járulék alapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.