Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés:

Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak egy öt gyermeket nevelő új munkavállaló esetében, aki rendelkezik egy másik munkahellyel is, ahol jelenleg GYES-en van? A munkavállaló jelezte kilépési szándékát a korábbi munkáltató felé, de megállapodásuk szerint csak a szülés miatt összegyűlt szabadságok lejárta után szüntetik meg a munkaviszonyt, így jelenleg két munkahelye van. A jelenlegi munkáltató a ’T1041 nyomtatvány benyújtásakor jelezte, hogy kéri a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra szóló jogosultság igazolását, amit a kormányhivataltól meg is kapott, a NAV-tól viszont nem érkezett meg az igazolás. Mi a munkáltató teendője, ha a munkavállaló már három hónapja az alkalmazásában áll, de a NAV-igazolás hiányában nem tudja érvényesíteni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?

Részlet a válaszából: […] ...után családi pótlékra szülőként jogosult, munkaerőpiacra lépő nők munkaviszonyban foglalkoztatásakor az adókedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Letiltást megalapozó dokumentumok

Kérdés:

Be kell kérnie a munkáltatónak a munkavállalótól a tartásdíjat megállapító eredeti végzést, illetve annak fénymásolatát, vagy elegendő az előző munkahely által kiállított adatlap, amely tartalmazza a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettség adatait? A munkavállaló nem adta le a bírósági végzés teljes terjedelmét, csak egy oldalt, ami a megegyezett tartásdíjról szól, és ami hiányos. Ebben az esetben mi a munkáltató teendője?

Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.Amennyiben az adós munkavállaló újabb munkaviszonyt létesít, a munkába lépése előtt ezt a tartozásigazolást köteles az új munkáltatójának átadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Gépkocsivezetők kiküldetése

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldött munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv tartalmazza.Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a kiküldőnek ugyanazokat a munkafeltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől

Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
Részlet a válaszából: […] ...terhelő levonására, alkalmazására, készfizető kezesi felelősség érvényesítésére a Vht. rendelkezései az irányadók. A Vht. alapján munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A jogszabály hatálya kiterjed még a magas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Németországba költöző vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a németországi biztosítása annak a magyar állampolgárnak, aki 2013. június 7-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal a saját vállalkozásában, és Németországba szeretne költözni a férjéhez, aki ott biztosított? Milyen dokumentumokat kell beadni abban az esetben, ha továbbra is Magyarországon szeretne biztosított maradni, és nem szeretné a munkaviszonyát megszüntetni? Mi alapján lesz jogosult Németországban egészségügyi ellátásra? Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultsága Magyarországon? Érvényteleníteni kell a magyar taj-t abban az esetben, ha életvitelszerűen Németországban tartózkodik? Mi a helyzet akkor, ha a férje jogán családi biztosítás keretében jogosult lesz egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...helye szerinti tagállamban állhat fenn, ami azt jelenti, hogy ha egy magyar cég számára a munkát Németországban végzik, akkor a munkavállaló átkerül a német társadalombiztosítás joghatósága alá, és a biztosítása is ott jön létre. Értelemszerűen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] ...de a rendes és rendkívüli munkaidő megállapíthatóságának továbbra is elengedhetetlen feltétele, hogy a munkáltató bizonyítani tudja a munkavállalóval előzetesen közölt munkaidő-beosztást (beleértve nemcsak a beosztás szerinti munkanapokat, hanem a kezdő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] Nem helyes a foglalkoztató eljárása, ugyanis a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után akkor is köteles az érintett személy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetni, ha az a GYES melletti munkavégzésből származik. A Tbj-tv. 50. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén

Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie az adót, és mindegyik jogosult a kedvezmények igénybevételére is. Amennyiben tehát a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállaló egyszerre több különböző munkáltatónál is dolgozik, a kedvezményt mindegyik jogosult igénybe venni.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Önellenőrzés külföldi megbízott esetén

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2011-ben 1 millió forint megbízási díjat fizetett ki egy német állampolgár részére, amelyből az akkori szabályok szerint levonta a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve megfizette a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot is, de a megbízott magánszemély 2013-ban benyújtotta az A1-es igazolást, amiben a külföldi hatóság igazolja, hogy a német állampolgár 2010. május óta Németországban biztosított? Vissza kell fizetni a levont egyéni járulékokat és a személyi jövedelemadót?
Részlet a válaszából: […] ...kellett volna utána megfizetni, tehát ez visszajár a részére. A problémát a NAV-hoz önellenőrzéssel lehet orvosolni, amelynek keretében a munkavállalótól levont egyéni járulékokat a foglalkoztató a saját javára állapíthatja meg, és azt a német állampolgár számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.
1
2