Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazott kérdés azt erősíti, hogy nem kizárólag a munkavállalók kiválasztási folyamatára, hanem a próbaidő tartamában nyújtott teljesítmény monitorozására is indokolt kellő figyelmet fordítani.A próbaidő lejártát követően a munkavállaló indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Táppénz-hozzájárulás veszélyeztetett várandósság esetén

Kérdés: Kell táppénz-hozzájárulást fizetni abban az esetben, ha egy várandós kismama veszélyeztetett állapotára tekintettel keresőképtelen állományba kerül? A kérdés azért merült fel, mert a betegszabadságot nem kellett fizetni az érintett munkavállaló részére, tekintettel arra, hogy a várandósság nem betegség.
Részlet a válaszából: […] A veszélyeztetett várandósság tekintetében a munkajogi, illetve a társadalombiztosítási szabályok között nem teljes az összhang.Az Mt. 126. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint viszont a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a járási hivatalnál. Amennyiben tehát a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Szabadság hosszú távú táppénz lejárta után

Kérdés: Hogyan alakul a szabadsága 2012-ben és 2013-ban annak az 59 éves férfinak, aki 2012. május 31-től 2012. június 20-ig betegszabadságon, 2012. június 21-től 2013. június 20-ig pedig táppénzen volt?
Részlet a válaszából: […] ...137. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazták a betegszabadságra vonatkozó munkajogi előírásokat.E rendelkezések értelmében a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – kivéve az üzemi baleset és a foglalkozási betegség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Hosszú ideig keresőképtelen munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Hány napra illeti meg a szabadságmegváltás azt a munkavállalót, akinek az éves alapszabadsága 30 nap, 2012. június 13-tól keresőképtelen volt, és a 15 nap betegszabadság igénybevétele után július 4-től táppénzben részesült, október 15-én keresőképesnek nyilvánították, és ezen a napon felmondott, felmondási időt nem töltött le? A munkavállaló 2012-ben nem vett igénybe szabadságot. Valóban nem jár szabadság a keresőképtelenség 30 napot meghaladó részére?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat.E rendelkezések értelmében az alapszabadság mértéke 2012. évben 20 munkanap, amely a munkavállaló életkorának előrehaladásával (25-45. életév) folyamatosan – legfeljebb évi 30 munkanapra – emelkedik.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Köztisztviselő cafeteriajuttatása táppénzes időszak alatt

Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 137. § alapján a munkavállalót a betegsége miattikeresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illetimeg. A betegszabadság a munkavállaló betegsége esetén jár. Ebből következik,hogy az első naptól jár táppénz– a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada

Kérdés:

Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.

Részlet a válaszából: […] ...szerint a veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénzének egyharmadát valóban nem kell megfizetnie a munkáltatónak, az alábbiakban leírtak miatt. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése értelmében a foglalkoztató az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte

Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenséget kezelőorvosnak, orvosnak kelligazolnia, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. Az igazolásta munkavállaló köteles a munkáltatójának leadni.A munkavállalót – ideértve többek között a köztisztviselőtis – betegsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 15.

GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak

Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldását kezdjük a második kérdéssel. Az Mt.90. §-a precízen felsorolja azokat az időszakokat, amelyek tartama alatt amunkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Így nemmondhat fel a cég– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
2