Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok minősülnek. A munkavállaló tényleges munkabére és a minimális járulékalap különbözete nem tartozik ebbe a körbe, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja értelmében ugyanis szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, kivéve, ha ennek tartama alatt a munkavállaló CSED-ben vagy örökbefogadói díjban, GYED-ben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban, GYES-ben vagy GYED-ben részesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Kiküldetés

Kérdés: Nem kaphatnak napidíjat, illetve nem teljesíthetnek belföldi kiküldetést azok az értékesítők, akiknek a munkaszerződés szerinti munkavégzés helye az egész ország területe? Adóköteles egyes meghatározott juttatásnak kell tekinteni a szállásköltséget abban az esetben, ha ezeknek a dolgozóknak bárhol az országban, de különösen a társaság székhelyének városában kell szállodát igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés minősül. Az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozónak minősülő tagja után abban az esetben, ha az érintett jövedelemben nem részesül, és erre tekintettel a társaság mentesül utána a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...kell állapítani az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is.A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy az Szhj-tv. több olyan munkavállalói kört megemlít, akik után a 2011. évi CLVI. tv.-ben meghatározott szociális­hozzájárulásiadó-kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

GYES-en lévő ügyvezető bejelentése, közterhei

Kérdés: Be kell-e küldeni a T1041-es és a 1208-as nyomtatványokat, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő beltagjára vonatkozóan abban az esetben, ha a cégben 2012. évben semmilyen gazdasági tevékenység nem folyt, árbevételt nem számolt el, és ügyvezetés sem történt? A társasági szerződés szerint szükség esetén a kültag is közreműködhet a cég tevékenységében. Hogyan változik a helyzet, ha ugyanez a személy egy kft. tagja is, ahol a tevékenységet egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló látja el? A tag ebben a cégben sem működött közre, ügyvezetői tevékenység pedig nem merült fel 2012. évben.
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy be kell küldeni az ügyvezető beltagra vonatkozóan a 12T1041-es bejelentőlapot, melyen a 1451 jogviszonykódot (társas vállalkozó) kell bejelölni. A 1208-as bevallást 23-as jogcímkód (munkabérrel ellátatlanság oka: gyermekgondozási segély)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodószervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője,továbbá – a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, azönkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatásban részesülő személykeresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagyidőkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Napi 4 órát meg nemhaladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni. Kilépő munkavállalók: Kilépő munkavállaló esetén a Mt. 97. §-ában foglaltaknakmegfelelően a munkaviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...– az elért keresetből,jövedelemből levont – egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével,továbbá b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a)pont szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

GYES-ben részesülő munkavállaló utáni kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Milyen nyomtatványon veheti igénybe a járulékkedvezményt az a munkáltató, aki GYES-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat?
Részlet a válaszából: […] ...A Fog-tv. adarra lehetőséget, hogy a GYES, GYED, GYET, ápolási díj folyósításának megszűnésétkövető foglalkoztatás esetén a munkavállaló után megfizetetttársadalombiztosítási járulék 50 százalékát (legfeljebb havi 90 ezer forintbruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.
1
2