Letiltás táppénzből

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló esetében, amikor a betegsége idejére megállapított táppénzellátásból az általános szabályok szerint vonta le a letiltás összegét? A munkavállaló tudomása szerint ebben az esetben a letiltásra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...érintett munkavállaló keresőképtelensége vonatkozásában nem mellőzhető az a lényeges körülmény, hogy a betegségéből fakadó munkaképtelenség teljes tartama alatt nem egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban, hanem a Hszt. 147. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősen leszűkült, és csökkent az Szja-tv. 70. §-ában szereplő egyes meghatározott juttatások köre is, a munkáltatók és a munkavállalók azonban továbbra is ragaszkodnak néhány olyan – korábban megszokott – juttatási formához, amely idén már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteria-rendszer 2019. évi szűkítése az érintett munkavállalói kör és a jogalkalmazók változáshoz való viszonyulásának, alkalmazkodásának és rugalmasságának folyamatos, jelenleg is zajló nagy próbatétele.A cafeteriaelemek szűkítésével a jogalkotó nem titkolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőt terheli aszemélyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, és utánuk járulékot fizetni nemkell), de kizárólag a munkáltató és a munkavállaló, illetőleg a társasvállalkozás és személyesen közreműködő tagja viszonylatában (a társaság és amegbízottja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás adózási szabályai csak meghatározott juttatásokra,értékhatáron belül alkalmazhatók, és elsősorban a munkavállalónak, vagyszemélyesen közreműködő tagnak adhatók. A kedvezményes természetbeni juttatások körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...(2 százalék pénzbeli és 4 százaléktermészetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni.Az Flt. szerint »a munkaadó a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset),valamint a végkielégítés, jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, 3 százalék munkaadói járulék és 1,5százalékos szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett. A munkavállalópedig a 10 ezer forint után még fizet 18 vagy 36 százalék személyijövedelemadót, összesen 7 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Szakmunkástanulónak kifizetett betegszabadság munkaadói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulónak fizetett betegszabadság után? A tanulók díjazása jelenleg 19 965 forint, melyből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonja, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot pedig megfizeti a cég.
Részlet a válaszából: […] ...Az Ftv. 40. §-a értelmében a munkaadó a munkavállalórészére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér,illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, abetegszabadság idejére adott díjazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...40 százalék személyi jövedelemadót, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, 3 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1 százalék munkavállalói járulékot, tehát összesen 52,5 százalékot. A havi 6554 forint levonása után mindössze havi 5930 forint nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.