TGYÁS- és GYED-jogosultság második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jár-e terhességi-gyermekágyi segély, illetve GYED a második gyermek után, és ha igen, mi lesz az ellátások alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2003. szeptember 15. óta dolgozik a munkáltatónál, 2011. január 27-től 2011. augusztus 23-ig táppénzben, 2011. augusztus 24-től 2012. február 7-ig TGYÁS-ban részesült, 2012. február 8-tól pedig GYED-et kap, amelyre 2013. augusztus 24-ig jogosult, és a szülés várható időpontja 2013. július hó? Az ellátások alapja a 2010. évi jövedelem alapján 5649 forint/nap volt.
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelmét kell alapul venni.A munkavállaló sem a szülést megelőző naptári évben, sem a szülést közvetlenül megelőzően nem rendelkezik 180 naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Ellátások harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen kereset alapján állapítják meg a harmadik gyermek után járó ellátásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2006. március 16. óta áll a munkáltató alkalmazásában, első gyermeke 2007. október 5-én, a második 2009. június 19-én született, a harmadik gyermek születésének várható időpontja pedig 2012. december 6.? A biztosított 2007. június 27-től nem rendelkezik munkabérrel, mert ettől az időponttól folyamatosan valamilyen egészségbiztosítási ellátásban, illetve GYES-ben részesül. Második gyermekével 2011. június 19-ig GYED-et kapott 3336,67 forint/nap összegben, azt követően jelenleg is GYES-ben részesül. 2012-ben a szerződés szerinti munkabére 263 000 forint/hó. Lesz-e különbség az ellátás összegében, ha a GYES lejártát követően vagy egy kicsit hamarabb visszamegy dolgozni, letölti a 80 munkanap szabadságát, és utána még a szülésig dolgozik?
Részlet a válaszából: […]  A terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultságkezdőnapját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeliegészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlagaalapján kell megállapítani, ha van az igénylőnek ezen időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Mi lesz a második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja annak az 1998. április 1. óta biztosított munkavállalónak az esetében, aki 2011. február 25-től GYES-en van a 2009. február 24-én született gyermekével, és a második gyermekével terhes? A szülés várható időpontja 2011. október 24. Kedvezőbb lenne-e a számára, ha megszakítaná a GYES-t, és kivenné a 40 nap szabadságát? Lehetséges-e a szabadság összegével számolni a terhességi-gyermekágyi segély összegét?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély összegének kiszámításárarészben a táppénz összegének megállapítására vonatkozó szabályokat kellalkalmazni. A szülés várható időpontjához – 2011. október 24. -igazodóan a terhességi-gyermekágyi segély alapját képező naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint a dolgozónak egyidejűleg fennálló kétbiztosítási jogviszonya van. Az egyik a 2003-tól fennálló közalkalmazottijogviszony, a másik az egyéni vállalkozói. A vállalkozói tevékenységekezdetének dátuma valószínűleg 2009. január 1., mert a GYED-et ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

TGYÁS- és GYED-jogosultság

Kérdés: Jogosult-e a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre, majd GYED-re, ha veszélyeztetett terhesként nem mehet vissza dolgozni, és a szülésig táppénzen kell maradnia? A dolgozó 2004-től áll határozatlan idejű munkaviszonyban, 2006. április 13-tól veszélyeztetett terhesként táppénzellátásban részesült egészen 2006. november 26-ig, amikor megszületett első gyermeke. Az átlagkeresete a táppénzjogosultság megállapításakor bruttó 180 000 forint volt. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igénybe vette a gyermek kétéves koráig a GYED-et, majd a gyermek hároméves koráig a GYES-t. 2009. november 27-től betegség miatt táppénzellátásban részesül, azonban ezen idő alatt kiderült, hogy újra gyermeket vár, a szülés várható ideje 2010 júliusa. A munkavállalónak korábbról 109 nap szabadsága van. Ha nem veszélyeztetett terhes, van-e arra lehetősége, hogy miután bejelenti munkáltatójának a terhessége tényét, foglalkoztassák, és így érje el a szabadságával együtt a jogosultság megszerzéséhez szükséges 180 napot?
Részlet a válaszából: […] ...a szülést megelőző két éven belülnem 180 napi, hanem 365 napi biztosítási idő szükséges. Ez az Önök esetében nemokoz gondot, mert munkavállalójuk rendelkezik a szülést megelőző két éven belül365 napi biztosítási idővel, tehát jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] Abból az alaptételből kell kiindulni, hogy annak abiztosítottnak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonybankötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély, vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérhelyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződésalapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. A munkavállaló részérekifizetett minden más jövedelem nem rendszeres jövedelemnek minősül.Szerződés alapján havonta járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Ellátások alapja veszélyeztetett terhes anya szülése esetén

Kérdés: Egy anya 1999. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. Első gyermekével 2005. augusztus 28-tól 2006. február 11-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd 2006. február 12-től 2007. augusztus 28-ig GYED-en volt. Az anya jelenleg ismét terhes, a második gyermek születésének várható ideje 2007. december 5. Veszélyeztetett terhessége miatt a kezelőorvos 2007. augusztus 29-től keresőképtelen állományba vette, ettől az időponttól a második gyermek születéséig az apa veszi igénybe a GYES-t. Jár-e az anya részére a 15 nap betegszabadság? Mi lesz a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja? A dolgozó 2005. évi jövedelme, amely után a GYED megállapításra került, 1 260 686 forint. Kieső idő: 2005. február 2-től február 6-ig táppénz, 2005. augusztus 28-tól december 31-ig TGYÁS miatt. Kedvezőbb lenne-e, ha a szabadságot is igénybe venné a dolgozó, vagy az maradhat a későbbi időre?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadság kiadására az Mt. rendelkezései azirányadóak. Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében, ha a munkavállalómunkaviszonya szünetel, a következő időtartamokra még megilleti abetegszabadság:– a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságidőtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér kétszeresét nem éri el, akkor a tényleges jövedelmetkell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a munkavállalóknál azellátásra jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelmet,egyéni és társas vállalkozóknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Szüléshez kapcsolódó ellátások

Kérdés: Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg is munkaviszonyban áll,tehát biztosított.A szabadság kiadásáról az Mt. rendelkezik. A szabadságkiadásának időpontját – a munkavállaló meghallgatása után – a munkáltatóhatározza meg. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.
1
2