Munkavállalás nyugdíj mellett

Kérdés: Nyugdíj mellett mennyi lehet a maximális keresete annak az 1964-ben született nőnek, aki 40 éves jogviszonyára tekintettel 2023. november 1-jén nyugdíjba vonul, de a jelenlegi munkahelye nyugdíjasként tovább foglalkoztatná?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj melletti foglalkoztatást a jelenleg hatályos nyugdíjtörvény csak a közszférában történő elhelyezkedés esetén korlátozza, mégpedig az öregségi nyugdíj folyósítása szünetel a foglalkoztatás időtartamára. Kivételt képeznek ez alól a szabály alól a szociális,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Nyugdíjas munkavállaló közszférában történő foglalkoztatása

Kérdés:

Mire kell figyelniük a nyugdíjas munkavállalóknak a foglalkoztatásukkal összefüggésben? Valóban változtak a nyugdíj melletti foglalkoztatásra vonatkozó szabályok?

Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj korlátozására munkavállalás esetén abban az esetben kerül sor, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el. A Tny-tv. tételesen felsorolja azokat a jogviszonyokat, amelyek létesítése esetén a nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Munkabérét ennek megfelelően az szja-n túl terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Nyugdíjas személy munkavégzése egészségügyi intézményben

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el nyugdíjazása után a nyugellátás szüneteltetése nélkül egy egészségügyi intézmény üzemeltetését egy 1957-ben született férfi, aki a nyugdíjkorhatára betöltésével el szeretne menni nyugdíjba, de a munkáltatója nyugdíjasként is tovább szeretné foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] Az 1957-ben születettek 2022-ben a 65. életévük betöltésekor szerzik meg a jogosultságot öregségi nyugdíjra, feltéve, ha eddig az időpontig rendelkeznek az öregségi résznyugdíjhoz szükséges legalább tizenöt év, vagy a teljes összegű öregségi nyugdíjhoz legalább húsz év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] ...A megbízási szerződéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazottak abban az esetben, ha a Ptk. szerinti munkavállalás a munkáltatónál általános munkarend szerinti foglalkoztatást takar.– A bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatottak.–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, ezt azonban teljes bizonyossággal a külföldi állam belső jogszabályai alapján lehet megállapítani.Amennyiben a munkavállalás az EGT-n kívül történik, az nem érinti a magyar biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, az ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Érvényes a nyugdíj melletti foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás arra a munkavállalóra, akinek a rehabilitációs ellátását megszüntették, és helyette rokkantsági ellátást állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […]

Nem érvényes, mivel sem a rehabilitációs ellátás, sem a rokkantsági ellátás nem minősül nyugellátásnak. A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után az általános szabályok szerint kell megfizetni a járulékokat.

(Kéziratzárás: 2020. 09. 21.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo-tv.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósítását hivatalból korlátozhatja, pontosabban szünetelteti, de véglegesen nem szünteti meg. A nyugellátás folyósításának szüneteltetése két esetben fordulhat elő. Az egyik, amikor a nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.
1
2
3
4