18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Munkaszerződés módosítása
Kérdés:
Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállalók nem akarják elfogadni a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást, mert úgy vélik, hogy a módosítás kedvezőtlen lenne a számukra? Felmondhat a munkáltató azoknak a munkavállalóknak, akik nem fogadják el a módosítást?
2. cikk / 18 Szülési szabadságról visszatérő munkavállaló
Kérdés:
Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a szülési szabadságról visszatérő munkavállaló bejelenti, hogy a korábbi feltételekkel már nem tudja vállalni a munkát, a gyermekére tekintettel könnyített feltételeket szeretne? Köteles a munkavállaló megváltoztatni a munkafeltételeket ebben az esetben?
3. cikk / 18 Munkaköri leírás módosítása
Kérdés: Módosíthatja egyoldalúan a munkaköri leírást a munkáltató?
4. cikk / 18 Munkaszerződés módosítása GYED alatt
Kérdés: Módosítható a fizetés nélküli szabadságon lévő, GYED-ben részesülő munkavállaló munkaszerződése közös megegyezéssel? A veszélyhelyzet miatt kialakult nehézségek arra kényszerítették a munkáltatót, hogy megállapodjon a munkavállalóival a munkaidő 8 óráról 4 órára csökkentéséről, és rendezni kívánja a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó szerződését is. Milyen negatív változásokkal jár ez a változás a munkavállalóra nézve?
5. cikk / 18 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
6. cikk / 18 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
7. cikk / 18 Kiküldetés időtartama
Kérdés: Mit jelent az összeszámítás az Mt. kirendelésre vonatkozó szabályának értelmezésében, amely szerint a munkaadó éves szinten 44 napot, az összeszámítás szabályai szerint 110 napot rendelheti ki kiküldetési rendelvénnyel a munkavállalókat? Milyen járulékot kell fizetnie a cégnek a munkavállalónak kifizetett 44 napon túli kiküldetés esetén? Elszámolható-e költségként a 44 napon túli kiküldetés? Vonatkozik-e a 44 napos korlát a tagi jogviszonyban lévőkre is?
8. cikk / 18 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
9. cikk / 18 GYES-en lévő munkavállaló jogai, kötelezettségei
Kérdés: Jár-e szabadság a fizetés nélküli szabadság első évére abban az esetben, ha egy kft. dolgozójának felesége 2007 augusztusában szült, 2009 májusától visszament dolgozni, és ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t, aki nem igényelt fizetés nélküli szabadságot, de augusztustól nem jár dolgozni, és ekkor jelentette be a helyzetet a munkáltatójának? Köteles-e munkát biztosítani számára a munkáltató abban az esetben, ha megszakítva a GYES-t, vissza kíván menni dolgozni? Mit tehet a munkáltató, ha nem tud munkát biztosítani a számára?
10. cikk / 18 Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
