5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
2. cikk / 5 Táppénz határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: A 7 nap betegszabadság lejárta után jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2012. október 1-jétől áll a munkáltató alkalmazásában 2013. június 30-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel, munkaideje 2013. február 28-ig napi 6 óra volt, 2013. március 1-jétől pedig napi 4 óra, és 2013. március 4-én keresőképtelen állományba került? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz a számítás alapja? A dolgozó részére 2012. augusztus 1-jétől 2015. július 31-ig rehabilitációs ellátás került megállapításra.
3. cikk / 5 Rendszeres és nem rendszeres jövedelem
Kérdés: A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?
4. cikk / 5 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
5. cikk / 5 Nem rendszeres jövedelmek
Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?