6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Diákok keresőképtelensége
Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
2. cikk / 6 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
3. cikk / 6 Nyári szünidős diák üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásra és mennyi ideig lesz jogosult az a 2017. július 3-tól július 28-ig munkaszerződéssel foglalkoztatott nyári szünidős diák, aki július 26-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, jobb mutatóujja többszörösen tört, meg kellett műteni, és július 29-ig kórházban volt? A munkáltató a baleset üzemiségét elismerte, a diák a kórházi igazolás után a sebészetről hozott táppénzes papírt.
4. cikk / 6 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
5. cikk / 6 Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
6. cikk / 6 Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely
Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?