9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállaló két munkaviszonya
Kérdés:
Figyelembe veheti mindkét vállalkozás a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki egyidejűleg kettő – azonos tulajdonosi körrel rendelkező – kft.-nél áll heti 20-20 órás munkaviszonyban? Élhet vele kapcsolatban mindkét vállalkozás a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
2. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
3. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállalók
Kérdés:
Figyelembe vehető megváltozott munkaképességű foglalkoztatottként a rehabilitációs hozzájárulás megállapításakor az a két dolgozó, akik rendelkeznek súlyos fogyatékos minősítéssel, amin a szakorvosok a végleges állapotot tüntették fel?
4. cikk / 9 Rehabilitációs Kártyával rendelkező munkavállaló
Kérdés: Elegendő bemutatni a Rehabilitációs Kártyát, és nyilvántartásba venni az adatait, vagy a foglalkoztatónál kell tartani a kártyát abban az esetben, ha egy rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalót figyelembe szeretnének venni létszámot csökkentő főként a rehabilitációshozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség megállapításánál?
5. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás összegének csökkentése szempontjából megváltozott munkaképességűként az a munkavállaló, aki az OTF Orvosszakértői Intézet által kiállított szakvéleménnyel rendelkezik, amely 1993-ban az 53/1992. Korm. rendelet alapján került kiállításra, és végleges állapotot rögzít?
6. cikk / 9 Rehabilitációs kártya két munkáltató esetén
Kérdés: Figyelembe veheti a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű dolgozóként "B" munkaadója azt a 31 százalékos egészségi állapottal rendelkező (C2 kategóriába sorolt) személyt, aki a rehabilitációs kártyáját "A" foglalkoztatónál adta le?
7. cikk / 9 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
8. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű személy
Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során tekinthető megváltozott munkaképességű személynek a 2011. évi CXCI. tv. d) pontja értelmében az a munkavállaló, aki a cukorbetegsége miatt súlyos fogyatékossági adókedvezményben részesül? A dolgozó állapotát az orvosszakértői bizottság véglegesnek minősítette.
9. cikk / 9 Megváltozott munkaképességű munkavállalók
Kérdés: Figyelembe vehetők a rehabilitációs hozzájárulás számításánál azok a munkavállalók, akiket megváltozott munkaképességűként tart nyilván a cég, de sem új igazolást, sem rehabilitációs kártyát nem tudnak bemutatni? Az egyik munkavállalótól egy két évnél régebbi igazolást kapott a cég, amely szerint a munkaképesség csökkenése 10 százalék, és állapota végleges, a másik rehabilitációs ellátást kap, de nincs újabb papírja.