Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...munkakör. A munkavállaló ilyenkor mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítése alól, ugyanakkor a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatás tilalma miatt a munkáltató is mentesül foglalkoztatási kötelezettsége alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] ...Előreláthatóan afrancia leányvállalat által fizetett bér nem Magyarországon lesz adóköteles,így járulékalapnak a kirendelt dolgozó munkaszerződésben meghatározotttárgyhavi személyi alapbérét kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § k) 2. pont, Tbj-tv R.1. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] ...időarányos részét kell az átlagszámításnál figyelembevenni.Az Mt. 143. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a felek a munkaszerződésben a munkavállalót megillető munkabértidőbérként vagy teljesítménybérként, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései

Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági eseti döntések szemléltetik:Jogutódlás esetén nincs szükség arra, hogy az új munkáltatóa munkavállalóval új munkaszerződést kössön, miután a munkaviszony ennekhiányában is az eredeti feltételekkel áll fenn. (BH. 1997/3/153.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

EMMA-bejelentés teljesítése

Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 78.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkábalépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozómegállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.