Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...megoldást csak az jelenthet, ha a tag a kft.-ben megszünteti a társas vállalkozói jogviszonyát, és a továbbiakban az ügyvezetést (is) munkaszerződés keretében látja el, mégpedig részmunkaidőben, figyelemmel kísérve, hogy a két munkaviszonyából származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kft.-tulajdonos munkaszerződése

Kérdés: Köthet munkaszerződést a saját vállalkozásával az ügyvezetésen kívül egyéb tevékenységre is egy kft. 75 százalékos tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi akadálya nincs a munkaszerződés megkötésének, máshogyan fogalmazva, a kft. 75 százalékos tulajdonosa minden további nélkül köthet munkaszerződést a saját társaságával mind az ügyvezetői teendők ellátására, mind a cég tevékenységi körébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalkoztat, a tag az ügyvezetői tevékenységen kívül a vállalkozás tevékenységi körébe tartozó munkát is végez, amelyre a munkaszerződésének ki kell terjednie. Amennyiben ehhez a munkához képesítésre is szükség van, előfordulhat, hogy már nem elegendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást a havi minimálbér (vagy garantált bérminimum) munkaidővel arányos része után kell megfizetni. Ebben az esetben a munkaszerződés egyaránt tartalmazza az ügyvezető teendők ellátását, illetve a tevékenységben való részvételt.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat.A munkakör a munkaszerződés egyik kötelező eleme, a foglalkoztatás megkezdésekor erről minden esetben meg kell állapodni. Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Többes jogviszony kisadózó vállalkozás esetén

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely nem jelenti be a személyesen közreműködő tagját, tekintettel arra, hogy a tag egy betéti társaság beltagjaként 2013. január 1-jétől főállású kisadózóként fizeti a közterheket? Mindkét társaság működik, bevételei, valamint költségei is vannak, és alkalmazottat nem foglalkoztat. Érdemes lenne esetleg a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatni, a bt.-ben pedig nem főállású kisadózóként?
Részlet a válaszából: […] ...főállásúnak nem minősülő kisadózóként csak a 25 000 forintos tételes adót kell megfizetnie [Kata-tv. 2. § 8. pont g) alpontja]. A munkaszerződés utólagos megkötésére, illetve egy esetleges munkaviszony utólagos bejelentésére a jelenlegi jogszabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...bt.üzletvezetésre egyedül jogosult tagja esetében erről a társasági szerződésrendelkezik, és ez alapján a társaság és a tag között munkaszerződésmegkötésére kerül sor. A Gt. 22. § (2) bekezdése pedig az ügyvezetésrevonatkozóan kifejezetten úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...(mert például a juttatás után nem Magyarországon adózik) a Tbj-tv. 4.§ k) pontja 2. alpontjában foglaltak szerint állapítjuk meg, amunkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy– a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.