Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszából: […] ...és az egyszemélyes kft.-ben a járulék- és szochoalapja a tényleges munkabére lesz.Ugyanakkor, ha az ügyvezetést nem foglalja be az új munkaszerződésébe, akkor e státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak is minősül.Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...megoldást csak az jelenthet, ha a tag a kft.-ben megszünteti a társas vállalkozói jogviszonyát, és a továbbiakban az ügyvezetést (is) munkaszerződés keretében látja el, mégpedig részmunkaidőben, figyelemmel kísérve, hogy a két munkaviszonyából származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalkoztat, a tag az ügyvezetői tevékenységen kívül a vállalkozás tevékenységi körébe tartozó munkát is végez, amelyre a munkaszerződésének ki kell terjednie. Amennyiben ehhez a munkához képesítésre is szükség van, előfordulhat, hogy már nem elegendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást a havi minimálbér (vagy garantált bérminimum) munkaidővel arányos része után kell megfizetni. Ebben az esetben a munkaszerződés egyaránt tartalmazza az ügyvezető teendők ellátását, illetve a tevékenységben való részvételt.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...és nem befolyásolja, hogy a vezető tisztségviselő tagja a társaságnak vagy nem, tehát a beltag minden további nélkül köthet munkaszerződést a saját társaságával. Ebben az esetben természetesen az Mt. minden egyes szakaszát alkalmazni kell a foglalkoztatás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...(mert például a juttatás után nem Magyarországon adózik) a Tbj-tv. 4.§ k) pontja 2. alpontjában foglaltak szerint állapítjuk meg, amunkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy– a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.