12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
2. cikk / 12 Munkaruha
Kérdés: Létezik kötelező előírás a munkaruha kihordási idejére, vagy azt a munkáltató a munka jellegére való tekintettel határozza meg? Hogyan nevezze el a munkáltató a szabályzatban azt a ruházatot, ami munkaruhák közé is sorolható, és a formaruhák közé is, vagy ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá? Vissza kell adnia a dolgozónak a ruházatot, vagy a tulajdonában marad? Kell valamilyen közterhet fizetnie a munkáltatónak vagy a munkavállalónak ez után a juttatás után?
3. cikk / 12 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
4. cikk / 12 Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
5. cikk / 12 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
6. cikk / 12 Munkavállaló jogainak érvényesítése külföldi munkáltató esetén
Kérdés: Mit tehet az a magyarországi lakhelyű magánszemély, akit dán munkáltatója nem akar biztosítottként bejelenteni annak ellenére, hogy munkaszerződés alapján több uniós tagállamban, és esetileg az Európai Unión kívül is dolgozik a cégnek, de Magyarországon soha és Dániában is csak ritkán? Megoldást jelenthet, ha magánszemélyként Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet?
7. cikk / 12 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
8. cikk / 12 Kirendelés külföldi leányvállalathoz
Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
9. cikk / 12 Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása
Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
10. cikk / 12 Tehergépjármű-vezető munka- és pihenőideje
Kérdés: Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?
