Külföldi kiküldetés

Kérdés:

Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?

Részlet a válaszából: […] ...külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást."A külföldi kiküldetést az Mt. "munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás" címszó alatt szabályozza az 54. §-ban. A munkáltató egyoldalú döntésével elrendelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóira érvényesek. Ezek az ágazati kollektív szerződések vonatkoznak egyebek mellett a minimáljövedelem szabályozására, a munkaszerződések kialakítására és részben a munkaszerződések tartalmára, és olyan egyéb jogosultságokra, mint a 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] ...– a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 2. alpontja, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelében – a munkaszerződésben meghatározott alapbért kell figyelembe venni.Mindehhez a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdése annyit fűz (egybevágóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem hiányában (akkor,amikor a jövedelme után Németországban kell adóznia, ez várhatóan 2011-benlesz) csak a munkaszerződésében meghatározott személyi alapbért (tehát a havibruttó 350 000 forint munkabérét) kell járulékalapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban álló külföldi személyesetén – az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában – amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg az egyébszerződésben meghatározott díj a járulék alapja.Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.